A szakmai érvek megalapozottak, ugyanakkor a nagyfokú elvándorlás miatt mégis veszélyes lépés a zentai általános iskolák önállósulása, hangzott el a Magyar Mozgalom zentai szervezetének hétfői sajtótájékoztatóján. Zsoldos Ferenc, az MM képviselői csoportjának vezetője a legutóbbi kkt-ülésen született döntés kapcsán emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt, 2013-ban még a VMSZ sem támogatta az iskolaközpont „szétszedését”, épp arra való hivatkozással, hogy ezzel pedagógusok munkahelye kerülhet veszélybe.
– Való igaz, hogy az önálló általános iskolák például nagyobb hatékonysággal pályázhatnak, ugyanakkor félő, hogy ezzel a lépéssel sem sikerül majd megakadályozni a tagozatok összevonását, azáltal viszont a tanárok normája is óhatatlanul csökkenni fog. Elsősorban a városi iskolák kerülhetnek veszélybe, mert nincs meg köztük az a törvény által előírt két kilométeres egymásközti távolság, ami megakadályozhatná egy iskola potenciális bezárását. Elsősorban a (jelenlegi nevén) Emlékiskola kerülhet veszélybe – mondta a képviselő.
Zsoldos szerint a képviselő testület 41. ülésén született döntésnek, melynek értelmében megszűnik a zentai általános iskolákat egy jogi személybe tömörítő Stevan Sremac Iskolaközpont, és valamennyi iskola önálló intézményként folytathatja munkáját (a felsőhegyi iskolát kivéve, amely ezentúl kihelyezett tagozatként működne) van politikai és nemzeti olvasata is.
– Zentán jelenleg a VMSZ és a Szerb Haladó Párt gyakorolja a helyi hatalmat, a haladóknak pedig elemi politikai érdeke, hogy minél több pozícióhoz jussanak. Köztudott, hogy a November 11. Általános Iskolát – jövendőbeli nevén a Stevan Sremac Általános Iskolát – már átadták a haladóknak, ami ezáltal egyfajta szerb iskolává válik, míg a Thurzó Lajos iskola magyar iskolává. Lehet, hogy ez a folyamat évtizedekig is eltart majd, de mégis az lesz a következménye, hogy szembeállítja a Zentán békésen egymás mellett élő két nemzetet, ez pedig egyik félnek sem jó. Ugyanez a jelenség megfigyelhető más községekben is – indokolta a képviselő, hogy miért szavazott a Magyar Mozgalom, és az ellenzék egy jelentős része a javaslat ellen, indoklását pedig azzal zárta, „azt kívánja, hogy ne legyen igazuk”.
Sándor József, a Mozgalom községi képviselője ugyanazon a kkt-ülésen képviselői kérdést tett fel a zentai adóhivatal bezárásával, pontosabban hatásköreinek (jelentős) leszűkítésével kapcsolatban. Információi szerint ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a szerb kormány között megkötött megállapodás értelmében átszervezik a szerbiai adóhivatalt, melynek következményeként megszűnnének a kisebb adóhivatalok, így többek között a zentai is.
Július 1-től kezdve a zentai adóhivatali dolgozók és funkciók jelentős része Nagykikindára kerülne át, Zentán pedig csak az ingatlanokkal és járművekkel kapcsolatos ügyintézés maradna.
A képviselő szerint az IMF azt szeretné elérni ezzel az intézkedéssel, hogy a polgárokat abba az irányba tereljék, online, azaz az interneten keresztül intézzék adóügyeiket.
– Ez egy elsősorban magyarok által lakott vidék, amelyben ráadásul sok a falu, azokban pedig az idős ember, akik sem a cirill betűket nem ismerik, a szerb nyelvtudásuk hiányos, a számítógépet pedig nem kezelik. Félő, hogy a lakosság jelentős része nincs egy ilyen ügyintézési módra felkészülve, de még a cégek, vállalatok nagy részét is komoly kihívás elé állítja egy ilyen változtatás. Ráadásul ahhoz, hogy ez a dolog így működjön, laptopra vagy okostelefonra, ezenkívül igazolvány-leolvasóra, szkennerre, nyomtatóra van szükség, tehát ez egészen komoly kiadásokra kényszerítené a lakosságot – érvelt a képviselő.
Sándor szerint vállalatokat, vállalkozókat és földműveseket egyaránt hátrányosan érintene egy ilyen átszervezés, mert ezentúl szinte minden, adóval kapcsolatos ügyintézés miatt Nagykikindára kellene utazniuk.
– Ráadásul a zentai adóhivatal pincéje tele van olyan dokumentumokkal, amelyek még kézzel készültek és nincsenek digitalizálva. Vagyis, az érintett polgár elutazik Nagykikindára a saját ügyes-bajos dolgát intézni, onnan visszaküldik Zentára a papírokért, amelyekkel ismét utazhat, egyszóval ez drámai módon megkeserítheti valamennyiünk mindennapi életét. Egy újabb dimenziója ennek a történetnek, hogy ezzel még a nyelvhasználati jogaink is csorbulnak, mindezért arra kérjük azokat a helyi politikusokat és önkormányzati vezetőket, akik jelenlegi pozíciójuknál fogva tehetnek valamit ez ellen, hogy vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy legalább a tömbmagyarság területén megmaradhasson az adóhivatal, illetve kompromisszumos megoldásként működjön tovább a nagykikindai adóhatóság kihelyezett részlegeként, de változatlan tartalommal – mondta a képviselő.
Sándor József végül azzal a példával támasztotta alá javaslatát, hogy annak idején Horvátország is hasonló jellegű megállapodást kötött az IMF-fel, de három évi próbálkozás után végül megszüntették a rendszert, mert nem volt működőképes.
Nyitóképünkön (középen) Sándor József és Zsoldos Ferenc
