Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az órákat éjjel 2 órakor 3 órára kell állítani. A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően már kisebb mértékben csökken a kora esti időszakok terhelése, amikor egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt.
A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
Az óraátállítás hatása akár 7-10 napig is tarthat azoknál, akik erre érzékenyek, állítják a szakemberek, hozzátéve: elsősorban azokat sújtja az óraátállítás, akik rendszeres életet élnek, a kisgyerekeket és az időseket. Mivel a belső óra a szervezet teljes működésére hatással van, így nem szabad bagatellizálni az egyórás csúszást, amely elsősorban alvási problémákat, vérnyomás-ingadozást okoz, csökkenhet a munkavégzés hatékonysága, illetve nőhet a balesetek száma is.
