Ha nem is volt – az első forduló után – váratlan a szlovák elnökválasztás eredménye, mindenképpen új távlatokat nyithat meg Kelet-Európában. A szlovákoknak elegük lett a környéken dúló – cseh, lengyel, magyar – gyűlöletpolitikából és megmutatták, hogy lehet a lenézett civil szférában is megtalálni egy bátor nőt, aki sikeresen szállhat szembe az oligarchákkal és populistákkal.
A szlovák hatóságok hivatalos végeredménye alapján a liberális Progresszív Szlovákia Párt (PS) jelöltje, Zuzana Čaputová a második menetben a szavazatok 58,4 százalékát gyűjötte be ellenfelével, Maroš Šefčovičcsal szemben, aki 41,59 százalékot kapott. Čaputova a nyolc közül hét megyében győzött, a városokban pedig egyenesen tarolt: Pozsonyban 60 százalék felett teljesített. Különösen érdekes számunkra, hogy a magyarok által nagy számban lakott járásokban is kiemelkedő eredményt ért el, holott a Fidesz felvidéki hívei a rendszeresen migránsozó Šefčovič támogatására buzdították a magyar szavazókat.
A legfejlettebb kelet-európai uniós államokban – Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon – populisták vannak a hatalmon, akik EU-szkeptikus nacionalista politikát folytatnak. Egy évvel ezelőtt még úgy nézett ki, hogy Szlovákia is azon az úton halad. Ján Kučiak újságíró és jegyesének kegyetlen meggyilkolása azonban változtatott a helyzeten. A vérfürdő – sokak szerint – azok tette volt, akik szoros kapcsolatban álltak a politika, a gazdaság, a biztonsági államhatalom és a maffia embereivel.Sokaknak akkor lett elegük az oligarchák hatalmából: az emberek ezrei vonultak az utcákra addig tiltakozva Kučiak és kedvese meggyilkolása miatt, míg végül Robert Fico kormányfő, valamint belügyminisztere és Pozsony rendöfőnöke le nem mondott.
Új választásokat ugyan nem írtak ki, és a Smer továbbra is hatalmon maradt, sőt Fico sem távozott a párt éléről. A politikai hangulat viszont alapjaiban megváltozott: új irányzatok vették át a vezető szerepet, megerősödött a balközép Progresszív Szlovákia párt (PS), valamint a jobbközép Polgári Demokrácia párt(SPOLU), aminek az lehet a következménye, hogy egyikük akár győzhet is, vagy esetleg közösen kormányt alakíthatnak a 2020-as választások után.
Egy „ismeretlen” politikusnő
Zuzana Čaputová politikai karrierje meredeken ívelt felfelé. A negyvenöt éves jogász, civil aktivista első nagy sikere a Pozsony melletti Pezinok szemétlerakó leállítása volt. De Čaputová „női elemmel” harcolt a hatalmi pozíciók férfiképviseletének ellensúlyozásáért is és támogatja az azonos neműek házasságát, valamint azt is, hogy az ilyen párok gyermekeket is örökbe fogadhassanak. Miután elveivel egyre sikeresebbnek bizonyult, népszerűségével szinte arányosan durvult az ellene irányuló kampány is. Ellenfelei szerint Čaputová „túl liberális“, „Soros-bérenc“ és támogatja a „homoszexuális őrültséget“. Mindennek ellenére sok női választó rá szavazott, sőt egyes felmérések szerint az ő választói bázisában van a legtöbb nő.
A szlovák alkotmány szerint az államfőnek a reprezentatív feladatok mellett aránylag kevés hatalma van. De kormányválság esetén, illetve bizonytalan többségű parlamenti választási kimenetel nyomán az államfő nevezi ki a miniszterelnököt, és hatáskörébe tartozik olyan vezető közjogi tisztségviselők kinevezése és elbocsátása is, mint például a Nemzeti Bank elnöke, aki – mivel Szlovákia euróállam – az Európai Központi Bank tanácsának is tagja.
A választás gazdasági háttere
A progresszív erők előrenyomulása olyan időben történik, amikor hiányzik egy világos gazdasági irány Szlovákiában. Az egy főre jutó évi bruttó hazai termék (GDP) 24 ezer euró, ami az uniós átlag 77 százaléka. Szlovákia dolgozói 2018-ban érték el először a brutto ezer eurós átlagfizetést. Az államadósság tavaly valamivel 50 százalék alatt maradt, és a munkanélküliek aránya alig érte el a 7 százalékot. A külföldi befektetések tavaly mintegy 5,7 milliárd eurót hoztak a szlovák gazdaságnak, ami történelmi csúcs.
Doris Hanzl-Weiss, a bécsi Kelet-Európai Intézet munkatársa szerint azonban a szlovák gazdaság a lejtő felé halad. Igaz, hogy a GDP növekedését 2019-re ismét 4,1 százalékra tervezték, de a legújabb számítások szerint alig fogja elérni a 3,6 százalékot. Ennek oka abban rejlik, hogy gyengül az autóipar olyan fontos piacokon, mint Németország. Ezenkívül az amerikai védővámok emelése is negatív hatással lehet a szlovák autóiparra, mert az Amerikába irányuló szlovák termékek 60 százalékát a gépkocsik teszik ki.
Zuzana Čaputová, az új szlovák államfő támogatói körében (Fotó: HN Online)
