1949. április 4-én írta alá 12 nyugati állam Washingtonban az Észak-Atlanti Szerződést, amivel létrehozták a NATO-t (North Atlantic Treaty Organization, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete). A cél egyértelműen a háborúban lepusztult Európa védelme volt a Szovjetunióval szemben. Hastings Lionel Ismay brit tábornok és diplomata, Winston Churchill katonai főtanácsadója (aki 1952-ben a NATO első főtitkára lett) úgy fogalmazta meg a célt, hogy
Sir Hastings Ismay, a NATO első főtitkára, 1952–1957 (Fotó: dpa)
„Az oroszokat tartsuk [Európán] kívül, az amerikaiakat belül, a németeket pedig alul.” („Keep the Russians out, the Americans in, and the Germans down”)
Hastings első két célkitűzése máig érvényes, a harmadik azonban már nem.
A NATO létrehozása a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen következménye volt. Az észak-atlanti szerződés értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok függetlenségének és biztonságának megőrzésére. A 12 alapítóhoz azóta 17 további állam csatlakozott, Észak-Macedóniát pedig az idén vehetik fel harmincadik tagként.
Az alábbi táblázat összefoglalja a jelenlegi 29 NATO-tagállam demográfiai és védelmi kiadásaira vonatkozó adatokat, amelyeket a NATO, a Nemzetközi Valutaalap, illetve a Wikipedia honlapjáról gyűjtöttünk össze.
| Tagállam | Csatlakozás |
Lakosság | Fegyveres erők létszáma | Egy főre jutó GDP 2018 USD (IMF) | Védelmi kiadások 2017 (a GDP %-ában) |
| Amerikai Egyesült Államok | 1949 | 327.167.000 | 1.348.400 | 62.517 | 3,57 |
| Belgium | 1949 | 11.502.000 | 28.800 | 46.978 | 0,90 |
| Dánia | 1949 | 5.806.000 | 16.100 | 61.226 | 1,17 |
| Egyesült Királyság | 1949 | 66.040.000 | 150.250 | 42.260 | 2,12 |
| Franciaország | 1949 | 67.348.000 | 202.700 | 42.930 | 1,79 |
| Hollandia | 1949 | 17.273.000 | 35.410 | 52.931 | 1,15 |
| Izland | 1949 | 350.000 | 200 | 75.699 | ~0.0 |
| Kanada | 1949 | 37.243.000 | 63.000 | 46.733 | 1,29 |
| Luxemburg | 1949 | 602.000 | 900 | 113.954 | 0,46 |
| Norvégia | 1949 | 5.324.000 | 23.950 | 82.372 | 1,62 |
| Olaszország | 1949 | 60.494.000 | 174.500 | 34.349 | 1,12 |
| Portugália | 1949 | 10.291.000 | 30.500 | 23.175 | 1,31 |
| Görögország | 1952 | 10.816.000 | 141.350 | 20.311 | 2,36 |
| Törökország | 1952 | 80.811.000 | 355.200 | 8.715 | 1,48 |
| Németország | 1955 | 82.800.000 | 178.600 | 48.669 | 1,24 |
| Spanyolország | 1982 | 47.720.000 | 121.200 | 31.059 | 0,92 |
| Cseh Köztársaság | 1999 | 10.625.000 | 23.200 | 23.085 | 1,05 |
| Lengyelország | 1999 | 38.434.000 | 105.100 | 14.468 | 1,99 |
| Magyarország | 1999 | 9.771.000 | 27.800 | 16.016 | 1,06 |
| Bulgária | 2004 | 7.050.000 | 31.300 | 9.080 | 1,53 |
| Észtország | 2004 | 1.315.000 | 6.600 | 22.416 | 2,08 |
| Lettország | 2004 | 1.934.000 | 5.310 | 17.634 | 1,75 |
| Litvánia | 2004 | 2.797.000 | 18.350 | 18.856 | 1,73 |
| Románia | 2004 | 19.622.000 | 69.300 | 12.189 | 1,80 |
| Szlovákia | 2004 | 5.445.000 | 15.850 | 19.642 | 1,19 |
| Szlovénia | 2004 | 2.070.000 | 7.250 | 26.586 | 0,98 |
| Albánia | 2009 | 2.887.000 | 8.000 | 11.543 | 1,10 |
| Horvátország | 2009 | 4.105.000 | 15.650 | 14.637 | 1,26 |
| Montenegró | 2017 | 643.000 | 1.950 | 8.644 | 1,58 |
Hastings aranyköpése ma már csak részben találó, mert a NATO már nem akarja, hogy Németország „lenn” legyen. A németek viszont még mindig ragaszkodnak hozzá: 74 évvel a II. világháború befejezése után, 64 évvel a NATO-hoz való csatlakozás és 30 évvel a berlini fal leomlása után Németország maga dolgozik azon, hogy a katonai hatalmak listáján a hátsó sorokban foglaljon helyet.
„Vörös veszély”
A világháborús győztes a Szovjetunió erős nagyhatalommá vált, Kelet-Európában csatlós kormányokat emelt hatalomra, kiátkozta Jugoszláviát a „Béketáborból” és félő volt, hogy az Elbán túl (nagyjából a szovjet megszállási övezet, az egykori NDK határa) is terjeszkedni kíván. A nyugat-európai országok csak úgy érezték magukat biztonságban, ha az USA melléjük áll, sőt nem is várja meg az esetleges támadást (mint ahogy az I. világháború után visszavonult), hanem folyamatosan jelen van Európában katonai erőkkel is.
Ez vezetett a NATO létrehozásához. Öt évtizeden keresztül a nyugati szövetség megakadályozta, hogy hidegháborúból forró háború legyen, megakadályozta a Kreml további „finnlandizációs” törekvéseit, míg végül a szocialista rendszer 1989-ben, a Szovjetunió pedig 1991-ben össze nem omlott.
A Nyugat akkor fölényben érezte magukat, de ez a naiv elbizakodottság nem tartott sokáig. A szocializmus bukásával szinte egyidejűleg kitört a balkáni háború, majd kialakult a radikális iszlamista terrorizmus, amely hadat üzent a nyugati életmódnak. A Krím-félsziget 2014-es orosz bekebelezése pedig döntő szerepet játszott abban, hogy a NATO mindmáig nem vált „fölöslegessé”..
Viszont jött Donald Trump, aki már a 2016-os elnökválasztási kampányban azt hangoztatta, hogy a NATO „idejét múlta”, sőt elnökként is azzal fenyegette a tagállamokat, hogy magukra hagyja őket Moszkvával szemben. Az „Amerika mindenek előtt” ismételgetése természetesen nyugtalanítja a szövetségeseket és táplálja Vlagyimir Putyin orosz elnök önbizalmát. Ez pedig oda vezethet, hogy Európa nem érzi magát biztonságban egy bizonytalanná tett NATO-ernyő alatt, és arra fog törekedni, hogy végre felállítson egy közös EU-hadsereget – Amerika nélkül. Erre utal az is, hogy a tagállamok nemrég új fejlesztési programok létrehozásában állapodtak meg, amelyek a hírszerzési együttműködéstől a közös kiképzésig erősítenék az Unió védelmi képességeit.
Amerikai fenyegetés
Nincs kizárva, hogy az uniós hadseregé a jövő, ha Trump folytatja „Amerika az első” politikáját. A legnagyobb gondot azonban az európai NATO-államok közös akaratának kimunkálása jelenti, mert többségük az európai biztonsági letéteményesének még mindig Amerikát és a NATO-t tartja, nem kizárva, hogy egy uniós hadsereg gyengítené az Észak-Atlanti Szövetséget. A NATO elrettentési képességének kulcsfontosságú eleme az atomfegyverek birtoklása. A britek nélküli Unióban azonban csak Franciaország rendelkezik még nukleáris ütőerővel, de az messze elmarad a többi atomhatalom – az orosz, a kínai és az amerikai – lehetőségeihez képest. Egy ütőképes uniós hadsereg létrehozása tehát fényévekre van.
Trump azonban kiszámíthatatlan, és a NATO-ellenes kirohanásaival inkább csak azt kívánja elérni, hogy a szövetségesek – különösen Németország – lényegesen növeljék védelmi kiadásaikat. Az USA berlini nagykövete szerint ha ez nem valósul meg, Németország elveszíti Amerika szimpátiáját és „megcsalja” a NATO-t.
A NATO brüsszeli főhadiszállása a tagállamok lobogóival (Fotó: NATO-archívum)
A nyugati NATO-tagok jóléte azonban – legalábbis részben – a hadi kiadások alacsony szinten való tartásától függ, ezért ódzkodnak azok meredek növelésétől. A német katonai költségvetés 2013-tól mostanáig 40 százalékkal növekedett ugyan, ami a leggyorsabb emelkedés a NATO-ban (vagyis Németország „nem csalja meg a NATO-t”), ám még így sem teljesítette azt a követelést – és saját ígéretét –, hogy a bruttó hazai össztermék két százalékára emelje a védelmi kiadásokat. Egyes tagállamok viszont egyensen csökkentették hozzájárulásukat. Az Egyesült Királyság például lemondott hadiflottája jelentős részéről, míg Franciaországban a hadsereg rendőri feladatokat is ellát. Barack Obama elnöksége alatt még az USA is csökkentette katonai kiadásait – 2011 és 2014 között 15 százalékkal, azaz száz milliárd dollárral.
A NATO védelmi ereje ugyan alig csökkent, Oroszország fegyverkezési erőfeszítései ugyan egyre kifejezettebbek. Az amerikaiak még mindig „benn” vannak, az oroszok „kinn”, a németek pedig nem akaróznak sokkal „feljebb” kerülni. A NATO jövője tehát legalábbis bizonytalan.
Az Észak-Atlanti Szerződés aláírása előtti pillanatok Washingtonban, 1949. április 4-én (Fotó: NATO-archívum)
