A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága arra szólította fel Szerbiát, hogy segítse és erősítse az ország kisebbségeinek anyanyelvi oktatását, ugyanis aggodalomra ad okot a kisebbségi nyelvű osztályok létrehozásának viszonylag magas létszámhoz kötött küszöbértéke.
A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról, valamint a szerb hatóságoknak korábban tett ajánlások végrehajtását összegző jelentésében az Európa Tanács elismerte a tanárok képzésére és a tankönyvek kiadására vonatkozó előrelépéseket. Méltatta továbbá a kisebbségek számára biztosított közszolgálati rádió- és televízió műsorok terén elért előrehaladást, megjegyezték azonban, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók privatizációja csökkentette a kisebbségi nyelveken rendelkezésre álló műsorszolgáltatás kínálatát.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy Szerbia esetében az albán, a bosnyák, a bolgár, a bunyevác, a horvát, a cseh, a német, a magyar, a macedón, a román, a ruszin, a szlovák, a ukrán és vlach nyelvre vonatkozó charta által a kisebbségi nyelvek bíróságon és a közigazgatásban történő használatának lehetősége ellenére a szerb rendelkezés a gyakorlatban ritkán valósítható meg. A kisebbségi nyelveket ugyanis ritkán ismerik, vagy használják a hatóságok, amely alól kivételt egyedül Vajdaság képez.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága egyebek mellett azt javasolta Szerbiának, hogy tegye lehetővé a roma és ukrán nyelv megfelelő használatát az iskolai felkészítő oktatásban, az általános és középiskolai képzésben, valamint terjessze ki azt a német, cseh és más nyelvekre is. Tegyen továbbá lépéseket a közszolgálati és magán rádiós, valamint televíziós szolgáltatók kisebbségi nyelveken történő műsorsugárzásának megkönnyítésére.
Felszólította Szerbiát, hogy erősítse az összes regionális vagy kisebbségi nyelv használatát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban, valamint segítse elő a kisebbségek nyelve és kultúrája iránti toleranciát a szerb társadalomban.
