Javultak a munkaerőpiaci mutatók és egyértelmű, hogy csökken a munkanélküliség, de továbbra sincs összhangban az oktatás a piaci követelményekkel, hangzott el az Oktatáspolitika és munkaerőpiac a Nyugat-Balkánon című konferencián, amelynek szervezője a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európai Mozgalom szociális-gazdasági fóruma.
Az összejövetelen kiemelték, hogy a foglalkoztatottság az alacsonyan fizetett munkahelyek esetében nőtt.
Suzana Grubješić, a mozgalom főtitkára kiemelte, nem csak Szerbia, hanem az egész régió szenved az agyelszívás következményeitől, vagyis az elvándorlástól, hiszen a fiatalok többsége külföldön próbál szerencsét.
A konferencián elhangzott, tény, hogy új gyárak nyílnak, de hogy azokban a fiatalokat alacsony bérekért és alacsony beosztásban dolgoztatják.
Ez pedig nem lehet cél, és nem lehetünk ezzel elégedettek. Ezért annyira fontos az oktatásügy és a munkaerőpiac szoros együttműködése, hangzott el a rendezvényen. Fontos, hogy legyen lehetőség a magasabb pozíciókon való elhelyezkedésre, nagyobb bérért, tették hozzá.
A konferencia szakértői szerint tény, hogy csökkent Szerbiában a munkanélküliség, a fiatalok helyzete azonban mégsem javult. A 25 és 29 év közötti fiatalok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a Nyugat-Európa valamelyik országában élők.
A konferencián elhangzott, hogy sok fiatal a szakközépiskola után nem tanul tovább, hanem azonnal elhelyezkedik valamilyen alacsonyabb beosztású munkahelyen. Azonban azt is kiemelték, hogy ebben a régióban az, hogy valaki egyetemet fejez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nagyobb eséllyel jut jó munkahelyhez, a 25 és 29 év közötti magas végzettséggel rendelkezők között ugyanis ugyanolyan magas a munkanélküliség aránya. A statisztikai adatok szerint egyetemi végzettséggel átlagosan 9 hónapot várnak első munkahelyükre.
Fotó: illusztráció
