Kínai befektetők hidakat, vasútvonalakat, utakat és kikötőket akarnak építeni Horvátországban. Ez egyrészt annak a jele, hogy Kína továbbra is Kelet-Európa felé fordul, de másrészt az is kérdés, hogy ki tudja majd mindezt megfizetni?
Horvátországban nagy eseménynek számít, hogy Li Ko-csiang kínai miniszterelnök 250 tagú delegációval háromnapos látogatásra érkezett az országba, amely még mindig az Európai Unió „legfiatalabb” tagállama (2014 óta). A horvát lapok napok óta bőségesen „dicsekszenek” ezzel. A kínai kormányfő vizitjének csúcspontja az április 12-én Dubrovnikban megtartott Gazdasági Fórum, amelyre tízezer vállalkozót vártak Kínából, Horvátországból és további tizenöt közép- és kelet-európai országból. A találkozás fő célja az üzletkötés, illetve a kínai vállalatokkal kínálkozó lehetőségek kipuhatolása.
Az első ilyen kínai–közép-kelet-európai Gazdasági Fórumot 2011-ben Budapesten rendezték, majd a következő évben Varsóban tartották meg, tavaly pedig Szófiában. A dubrovniki fórumra nem is lehetett minden érdeklődő üzletembert fogadni: először fordult elő, hogy sok jelentkező várólistára került.
Kína befolyása a régióban…
Kína növekvő jelentősége a régióban különösen a kínai-horvát gazdasági kapcsolatok gazdagodásán látható: a China Road and Bridge Consortium (Kínai Út- és Híd-konzorcium) nevű állami vállalat kapta a megbízást Horvátország eddigi legdrágább infrastrukturális vállalkozásának kivitelezésére. Ez a projektum az ország két különálló, Bosznia-Hercegovina rövid tengerpartjával kettészelt részét köti majd össze a Pelješac-hídon, illetve az abba torkolló utakon keresztül. Az építkezés több mint félmilliárd euróba fog kerülni. Igaz, ennek az összegnek legnagyobb részét, 357 millió eurót az EU fogja biztosítani, ami viszont azt jelenti, hogy uniós pénz folyik majd kínai állami céghez. Ez sokaknak nem tetszik az Unióban, talán leginkább az osztrák Strabag építkezési vállalatnak nem, amely elveszítette a pályázatot a kínai céggel szemben. De a müncheni biztonsági konferencia legújabb éves beszámolója is, amely egy egész fejezetet szentel a balkáni országoknak, a kínai „adócsapda-diplomáciára” hívja fel a figyelmet.
… nem tetszik mindenkinek
A Strabag nem is hagyta annyiban: horvát lapok értesülése szerint a cég arra hivatkozott, hogy a kínaiak csak állami segítség alapján tudták megnyerni az építkezési pályázatot, ami ellentétben áll az EU szabályaival. Érdekes módon azonban, röviddel a Strabag tiltakozása után, a kínai diplomácia is jelentkezett, habár eddig igen visszafogottan viselkedett a régióban. A kínai nagykövet egy zágrábi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy kínai vállalatok építik világszerte az úgynevezett „szuperhidak” több mint a felét, tehát semmi kétség nem fér hozzá, hogy azok a legkompetensebbek az ilyen jellegű vállalkozásokban. De a kínai nagykövetnek nem is volt mitől tartania, hiszen az illetékes horvát állami közbeszerzési szerv megerősítette, hogy az üzlet odaítélése körül minden a legnagyobb rendben zajlott. Mivel az Európai Bizottság sem talált semmi kifogásolni valót a pályázat lebonyolításában, a híddal és az utakkal kapcsolatos építőmunkák folytatódnak és 2022-ben be is fejeződhetnek. Így Li Ko-csiang és Andrej Plenković horvát miniszterelnök büszkén látogathatták most meg hídépítőket.
De még ez sem minden
Horvát lapok tegnap arról is tájékoztatták olvasóikat, hogy a Li Ko-csiang bejelentette Kína érdeklődését a rijekai kikötőbe vezető vasútvonal kiépítése, valamint a zágrábi Száva-kikötő konténer termináljának átvétele iránt. De még ez sem minden! A dubrovniki találkozón a két fél legalább tíz szerződés vagy szándéknyilatkozat aláírását tervezi, amelyek közül többet Oleg Butković horvát közlekedési miniszter tárgyalt le egyhetes februári kínai tartózkodása alatt.
Több EU-politikusnak azonban nem tetszik Kína gazdasági „terjeszkedése“. Reinhard Bütikofer, a német Zöldek EP-képviselője szerint az ilyen és hasonló gazdasági tevékenység „Peking hatalmi motorját“ mutatják, aminek „nyilvánvaló célja az EU felbomlasztása”. Hasonló figyelmeztetést tartalmaz a már említett müncheni biztonsági konferencia éves beszámolója is, amely megemlíti, hogy Montenegró külföldi adósságának 40 százaléka Kína kezében van, többek között azért is, mert Podgorica csaknem 810 millió euró kölcsönt vett fel a Szerbia felé vezető autópálya megépítéséhez – és ezt az útszakaszt is ugyanaz a kínai vállalat fogja építeni, mint a Pelješac-hidat meg az arra rávezető utakat.
A Pelješac-híd terve (Fotó: Croatia Week)
