– Végre reális célokat fogalmaztak meg az Egy az ötmillióból tüntetéssorozat szervezői, amelyek kapcsán elvárható, hogy megfelelő nyomásgyakorlás esetén sikerül teljesíteni is azokat – jelentette ki Dragan Popović, a Gyakorlati Politikáért Központ (Centar za praktičnu politiku) nem kormányzati szervezet szakértője az N1-nek nyilatkozva.

Popović meglátása szerint az a követelés, hogy a közszolgálati média semleges legyen, hogy az elektronikus médiát szabályozó testület (REM) normálisan működjön, illetve, hogy megállapodás szülessen a tisztességes és szabad választások feltételeinek minimumáról, olyan elvárás, amelyet akár valóra is lehetne váltani. „Nem tudom, miért kellett erre öt hónapot várni, miért igyekeztek a tüntetők elérni Aleksandar Vučić, Maja Gojković vagy mások leváltását, hiszen mindenki az első pillanattól kezdve tudta, hogy ezek nem reális követelések. A most megfogalmazott, reális célok mögé nagyon sok polgár sorakozhat fel” – mondta az elemző, aki szerint új módszereket és új ötleteket kellene bevetni, hogy e három követelést meg lehessen valósítani.

Popović úgy látja, a demonstrációknak folytatódniuk kell. „Hogy ebben a formában, vagy valami más formában, de a tüntetéseknek az ilyen hatalom ellen tartaniuk kell, hiszen ez hosszú távú küzdelem, s a polgárok részéről türelemre van szükség. Olyan ellenféllel állunk szemben, aki elfoglalta az állam minden intézményét és a közélet minden egyes szegmensét. Szó szerint mindent elfoglaltak: a médiumokat, a gazdaságot, az állami intézményeket, az erőszakszervezeteket, de a társadalomnak az olyan sötét szegleteit is, mint amilyenek a bűnözői csoportok – mindezt az ellenőrzésük alatt tartják, így az ellenük folytatott küzdelem kénytelen kissé tovább tartani” – mondta.

Popović szerint ezek az összehasonlítgatások, számítgatások a hatalom és az ellenzék között, hogy kinek a nagygyűlése sikeresebb, tömegesebb, tulajdonképpen lényegtelenek. „Nagy különbség van azon megmozdulások között, amelyeken az emberek hónapok óta saját akaratukból vesznek részt, hatalmas kitartásról téve tanúbizonyságot, amelyeken senkit sem kényszerítenek a részvételre és nem fizetnek meg a jelenlétéért és azok között, amelyeket a Szerb Haladó Párt szervez, s amelyekre szervezetten, buszokkal hordják a sok esetben megzsarolt, kényszerített résztvevőket” – mutatott rá az elemző.

Popović szerint az, hogy a hatalmi koalíció egyes tisztségviselői a szerb parlamentben és egyes önkormányzatok épületében tartózkodnak munkaidőn kívül, akár egyfajta provokációként is szemlélhető. „Úgy tűnik, Vučić elégedetlen, hogy nincsenek konfliktusok, nincsenek incidensek a tüntetéseken, hiszen a legdurvább dolog, ami történt, az csupán annyi volt, hogy véletlenül összetört egy üveg a köztelevízió épületén. A hatalom a feszültséggyártással mintha azt sugallná, sajnálja, hogy nincsenek incidensek” – mondta az elemző, emlékeztetve, hogy a tüntetők nem erőszakosak, a demonstrációkon inkább karneváli hangulat uralkodik, sokkal kevésbé a komoly elégedetlenség megnyilvánulásai, miközben a hatalom egész idő alatt minden apróságot igyekszik úgy bemutatni, mintha a polgárháború bármely pillanatban kitörhetne. „Ehhez hozzájárulnak a kormánypárti médiumok is, amelyek verőlegényekről cikkeznek és polgárháborút vizionálnak” – tette hozzá.