Ahhoz, hogy emelt fővel járhassunk, előbb fejet kell hajtanunk Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

A budapesti központi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyi miniszter és Grósz Andor mondott beszédet a Holokauszt Emlékközponthoz tartozó Páva utcai zsinagógában.

Grósz Andor a Holokauszt Emlékközpont Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a vendégeket. Felidézte a vészterhes időket és emlékeztetett, a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Trócsányi László a megemlékezésen elmondta: “Ahhoz, hogy emelt fővel járhassunk, előbb fejet kell hajtanunk”. A mai nap nem ad okot örömre vagy büszkeségre, hanem rettegésre és szenvedésre emlékeztet. A holokauszt minden jóakaratú ember fájdalma, ami nem történhetett volna meg, ha mindenki ellenáll – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Arról is beszélt, hogy az internetes gyűlöletbeszéd és a fake news jelensége globális probléma, amivel szemben a jogrendszerek jelenleg hátrányban vannak. Az egyes államok felelőssége az ellenük való fellépés.

Az ünnepség végén káddist mondtak az Emlékközpontban.

Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Azért ezt a napot választották, mert Magyarországon 1944-ben ekkor kezdődött a zsidók gettóba zárása.

A gettósításról szóló törvény ugyan csak április 28-án jelent meg, de a hatóságok olyan szorgosak voltak, hogy már április 16-án munkához láttak, Kárpátalján. A gettósítást követően hamarosan megkezdődtek a deportálások, mindössze négy hét alatt több, mint 400 ezer személyt indítottak útnak a haláltáborok felé.

A magyar vidéki zsidóságot a háború végére teljesen felszámolták, Budapesten százezer főre becsülték a túlélők számát. A holokauszt magyarországi áldozatainak száma összesen elérte a 600 ezer főt.

Hagyományosan az emléknaphoz legközelebb eső vasárnap rendezik meg az Élet menetét Budapesten. A fáklyás séta és megemlékezés idei „főszereplője” Jane Haining volt. A skót tanárnő 1932-től vezette a presbiteriánus egyház skót missziójának internátusát a magyar fővárosban. Budapest német megszállása idején végleg hazatérhetett volna, de nem hagyta magára a diákokat. A misszió épülete menedékházként szolgált, ahova befogadott minden rászorulót. „Munkássága” a hatóságok figyelmét is felkeltette, letartóztatták és elhurcolták Auschwitzba, ahol rövidesen életét vesztette.

A „Cipők a Duna-parton” emlékműnél ma egész nap tart a megemlékezés. A Holokauszt Emlékközpont ingyenes nyitvatartással várja a látogatókat. A Páva utcai zsinagóga mellett létesült Emlékközpont éppen 15 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit.