Az Európai Unió tagállamaiban május 23. és 26. között választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit. Az EP tagjait általános és közvetlen módon választják ötéves időtartamra. Ez az egyetlen olyan európai szervezet, amelyet a polgárok közvetlenül választanak és társ-törvényhozói joggal bír. Jelenleg 751 képviselői hely van.
Az Európai Parlament képviselői helyeinek felosztása a tagállamok népessége alapján történik és degresszíven arányos módon valósul meg. Eszerint a kisebb államoknak több képviselői hely jut.
A képviselők politikai hovatartozás szerint ülnek az Európai Parlamentben, nem pedig országok szerint. A politikai pártok képviselőcsoportokba szerveződtek, amelyek függetlenek a tagországok pártjaitól, de azért kötődnek hozzájuk. (Az MSZP képviselői például értelemszerűen a szociáldemokratákhoz csatlakoznak.)
A plenáris ülésteremben a helyeket képviselőcsoportonként osztják fel. Külön képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.
Egy képviselő csak egy csoporthoz tartozhat. Nem kötelező csatlakozni, független képviselőként is lehet dolgozni. Jelenleg 8 képviselőcsoport működik a parlamentben, valamint a független képviselők. Az Európai Parlamentben nem létezik kormányoldal és ellenzék.
A legnagyobb képviselőcsoportok a néppártiak, a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok. Az eddigi felmérések szerint ez valószínűleg a májusi választások után sem változik alapvetően.
Európai pártcsaládok
Európai pártcsaládok az Európai Parlament 8. összetételében (2014–2019)RÖVIDÍTÉS | MAGYAR ELNEVEZÉS | ANGOL ELNEVEZÉS | IRÁNYULTSÁG | KÉPVISELŐI HELYEK SZÁMA |
---|---|---|---|---|
ALDE | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért | Alliance of Liberals and Democrats for Europe | Liberális, demokrata | 68 |
ECR | Európai Konzervatívok és Reformisták | European Conservatives and Reformists | Jobboldali, konzervatív | 74 |
EFDD | Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája | Europe of Freedom and Direct Democracy | Euroszkeptikus | 45 |
ENF | Nemzet és Szabadság Európája | Europe of Nations and Freedom | Nemzeti konzervatív, euroszkeptikus | 37 |
EPP | Európai Néppárt | European People's Party | Jobbközép | 217 |
Greens-EFA | Zöldek/Európai Szabad Szüvetség | Greens–European Free Alliance | Környezetvédő zöldpolitika | 51 |
GUE-NGL | Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal | European United Left–Nordic Green Left | Szocialista, kommunista | 52 |
S&D | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége | Progressive Alliance of Socialists and Democrats | Baloldali, szocialista | 189 |
NI | Függetlenek | Non-inscrits | (Közös irányultság nélkül) | 18 |
A Brexit után változni fog a jelenleg 751 fős testület összlétszáma, sőt pártcsaládi összetétele is. A londoni Brexit-döntés elhúzódása miatt azonban az Egyesült Királyságnak valószínűleg még meg kell tartania az idei EP-választásokat. Miután viszont a britek kilépnek, az EP létszáma 705 főre fog csökkenni.
A legutóbbi, 2014. évi választáson közel 400 millió állampolgár volt részvételre jogosult.
A tagállamokban külön-külön elvégzett legfrissebb közvélemény-kutatások EP által összesített eredménye szerint az Európai Néppárt (EPP) 180 mandátumra számíthat a következő ciklus elején, a második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) 149 képviselőjük lehet. A liberálisok (ALDE) 76, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 66 helyre számíthat május után.
A Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) 62 mandátumra esélyes, így megelőzné a mostani prognózis szerint majdan 57 tagú Zöldeket. Az Egyesült Európai Baloldal–Északi Zöld Baloldalt (GUE-NGL) 46 képviselőjével a hetedik helyre mérték, amelyet a brit részvétel egyértelmű nyertesének, de még így is a legkisebb frakciónak számító Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) követhet 45 hellyel. A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósol a közvélemény-kutatás.
Az „egyéb” kategóriába 62 képviselőt sorolnak, róluk még nem tudni biztosan, melyik frakcióba fognak beülni, (ha egyáltalán valamelyikbe).
A mostani állás szerint az ALDE, az ENF, az EFDD, illetve a Zöldek frakciója számszerűleg és részarányát tekintve is növekedni fog a többi csoport kárára.
A magyarországi pártoknál a közvélemény-kutatások a Fidesz-KDNP támogatottságát 52 százalékra, a Jobbikét 16 százalékra, az MSZP-Párbeszéd szövetségét 15 százalékra, a DK-ét és a Momentumét 6-6 százalékra, a bejutási küszöb alatt lévő LMP-ét pedig 3 százalékra mérték.
A választásokig több felmérést már nem fog közzétenni az Európai Parlament. Bár eredetileg sűrűbb mandátumbecsléseket terveztek, bennfentes források szerint a frakciók többsége végül az ellen foglalt állást.