Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Pásztor István szerda reggeli sajtótájékoztatóján osztotta meg a jó hírt a közvéleménnyel, miszerint napokon belül igényelhetőek lesznek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok.
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok igénylésének újbóli lehetősége mellett a sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy az anyakönyvekről szóló új törvény lehetővé teszi, hogy az anyakönyvekbe beírják a nemzeti hovatartozást, amiből a nemzeti kisebbségek, így a vajdasági magyarok is előnyt kovácsolhatnak a részarányos foglalkoztatásnak köszönhetően.
Pásztor István, a VMSZ elnöke a következőket mondta:
– Elhárultak azok a technikai akadályok, vagy technikai-jogi akadályok, amik az elmúlt hónapokban ezt a lehetőséget nem tették realitássá. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy ez a probléma az idei év elején jött létre. A tavalyi év vége felé változott az anyakönyvekről szóló törvény, nem a nyelvhasználattal kapcsolatos része, hanem más részei, emellett pedig technikai újítások, modernizáció került bevezetésre, ami miatt technikai problémák jelentkeztek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásával kapcsolatban. Erre hónapokkal ezelőtt reagáltunk, tájékoztattuk is erről a közvéleményt, hogy ez nem jogi, hanem elsősorban technikai kérdés, és hogy ez a tehcnikai kérdés meg fog oldódni. Örömmel szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy ez megtörtént! – mondta a pártelnök, aki egyúttal köszönetet mondott Branko Ružić közigazgatási és államigazgatási miniszternek, illetve Dejan Đurđevićnek, a köztársasági jogalkotási titkárság igazgatójának, akik szakmailag és politikailag az ügy sikerre vitelét támogatták.
Napokon belül igényelhetőek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok
Napokon belül ismét igényelhetőek lesznek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok. Az államigazgatási és közigazgatási minisztérium ezzel kapcsolatosan körlevelet küldött azon önkormányzatoknak, amelyekben valamelyik kisebbségi nyelv hivatalos használatban van.
Pásztor Bálint parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség—Demokratikus Cselekvés Párt szerbiai parlamenti frakcióvezetője a technikai részletekkel és az ügy hátterével kapcsolatban így fogalmazott:
– Újra bebizonyosodott, miért fontos a kormánykoalíció részének lenni, hiszen ez egy jogi, technikai, ugyanakkor politikai kérdés is volt. Hiszen több hónapot vett igénybe az ügy megoldása, több vetülete volt ennek a kérdésnek – mondta a frakcióvezető és rámutatott:
– Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy az anyakönyvekről szóló törvény módosítása, ami a tavalyi év folyamán történt meg, nem hatott ki negatívan erre a kérdésre. Tehát nem az anyakönyvi törvény módosítása törölte el néhány hónapra a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásának a lehetőségét, hanem erre azért került sor, mert a törvény módosításával hálózatba kötötték az összes anyakönyvi hivatalt az országban, és ennek következtében a technikai lehetőségek nem engedélyezték azt, hogy kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat lehessen kiadni, olyan kivonatokat, melyek az összes adatot tartalmazták, a mi esetünkben magyar nyelven is. Ugyanakkor volt egy jogi vetülete is a témának, hiszen az anyakönyvekről szóló törvény és a nyelvhasználatról szóló törvény rendelkezései nincsenek teljes egészében összhangban, mint ahogy sok más kérdés vonatkozásában ez Szerbiában így van. Éppen ezért, az önkormányzati minisztériummal, a jogalkotási titkársággal tárgyalva az elmúlt hónapokban kikristályosodott az a megoldás, amelynek értelmében az anyakönyvekről szóló törvény nem tiltja a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását, a nyelvhasználati törvény pedig azt a kötelezettséget irányozza elő, hogy az összes közokiratot azokban az önkormányzatokban, amelyekben valamely kisebbségi nyelv is használatban van, annak a közösségnek a nyelvén is ki kell adni. Lévén, hogy az anyakönyvi kivontatok közokiratnak számítanak, így a jogalkotási titkárság igazgatója arra az álláspontra helyezkedett, hogy erre a konkrét ügyre vonatkozóan a nyelvhasználati törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Éppen ezért ezekben a napokban az összes önkormányzat meg fogja kapni azt a kötelező érvényű utasítást az államigazgatási és hely önkormányzati minisztériumtól, ami kötelezni fogja őket arra, hogy kétnyelvű, a mi esetünkben magyar és szerb nyelven adjanak ki születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat – magyarázta a parlamenti képviselő.
A részarányos foglalkoztatás legalább ennyire fontos!
Pásztor Bálint rámutatott, hogy az anyakönyvekről szóló törvénynek van még egy vonatkozása, ami a közvéleményben sokkal kisebb publicitást, kapott, de legalább ennyire fontos:
– Az idei év elejétől a nemzeti hovatartozás az anyakönyvek részévé vált önkéntes alapon, tehát mindenki megvallhatja nemzeti hovatartozását. Ez az adat az anyakönyvek részévé, így az anyakönyvi kivonatok részévé is válik, aminek köszönhetően a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítása egyszerűbbé válik, hiszen világos lesz az, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja magát, abban az esetben a magyarsághoz tartozás ilyen ügyben is előnynek számít
– mutatott rá Pásztor Bálint. Arra az újságírói kérdésre, hogy ez az adat csak születéskor, vagy utólag is beírható-e, a parlamenti képviselő azt válaszolta, hogy soha semmi nem késő, így bárki, bármikor megvallhatja nemzeti hovatartozását.
– Ami pedig a részarányos foglalkoztatást illeti, ezen évek óta folyamatosan ügyködünk, és most már elég sok eredmény van e tekintetben, hiszen számos jogszabály módosult. Az első lépés az volt még valamikor négy-öt évvel ezelőtt, hogy az állam a foglalkoztatottakra vonatkozóan a nemzeti hovatartozással kapcsolatos adatot is nyilvántartja. Aztán pedig több, a közszférában történő foglalkoztatást szabályzó törvény módosult, így első lépésben az önkormányzati és tartományi hivatalnokokról szóló törvény, azt követően a közszolgálatokról szóló törvény, ahová az oktatási-, egészségügyi-, szociális- és kulturális intézmények és az azokban foglalkoztatottak tartoznak. Utána az állami hivatalnokokról szóló törvény, tehát az országos, köztársasági, központi állami szervekben foglalkoztatottakról szóló törvény, azt követően az állami ügynökségekről szóló törvény.
Tehát mindezekben az állami, tartományi és önkormányzati szervekben foglalkoztatottakra a részarányos foglalkoztatásnak a kötelezettsége vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy mindezeken a munkahelyeken, amennyiben egy magát magyarnak és egy magát a többségi nemzethez tartozónak valló jelentkezik egy pályázatra, és azonos képesítéssel rendelkeznek, akkor a magát kisebbséginek vallót kell alkalmazni
– hangsúlyozta Pásztor Bálint és rámutatott, hogy ez igazából akkor fog majd átütő jelleggel javítani az arányokon, amikor majd eltörlik a létszámstopot.
