Robogók bejegyzése az új szabályok szerint Hatezerötszáz és harmincezer dinár közötti kiadásra számíthatnak a tulajdonosok – Hivatalos igazolás kell, hogy a jármű maximális sebessége nem több 45 kilométer/óránál

Április 3-tól azok a robogótulajdonosok, akiknek eddig úgynevezett örök érvényű rendszámtábla volt a járművükön, kénytelenek újra bejegyeztetni a mopedjüket. Pár napig úgy tűnt, hogy ugyanez lesz majd a helyzet a traktoroknál és a mezőgazdasági gépekkel is, azonban a szerb államvezetés – tartva a népharagtól – gyorsan törölte a szabályból a mezőgazdasági járműveket, viszont a robogókra új szabályok vonatkoznak.

A szerbiai Sat Plus folyóirat alaposan körbejárta a témát, az írásuk alapján igyekszünk mi is bemutatni, kinek nem okoz majd gondot a moped bejegyzése, és kik lesznek azok, akiknek egy adott pillanatban el kell majd gondolkodniuk, megéri-e több tízezer dinárt elkölteni, hogy továbbra is használhassák a robogójukat.

Először is tisztázzuk az alapfogalmakat: ez a szabályozás azokra a kétkerekű járművekre vonatkozik, amelyek motorjának hengerűrtartalma 49 köbcenti vagy ennél kevesebb. A közlekedésbiztonsági törvény azt is tartalmazza, hogy akkor minősül egy jármű robogónak, ha a maximális sebessége 45 kilométer/óra alatt van.

Ezeknek a járműveknek, amelyeket például a pizzafutárok is előszeretettel alkalmaznak, az (volt) a nagy előnyük a motorkerékpárokkal szemben, hogy kismotorengedéllyel is lehetett hajtani, és nem mellékesen, nem kellett évente regisztrálni, mivel a rendszámtáblájuk soha nem járt le, azt nem kellett cserélni. Egészen 2019. április 3-ig ez volt a helyzet, akkor azonban életbe lépett a 2018-ban elfogadott törvénymódosítás, amely előírja, hogy mostantól évente kell regisztrálni a mopedeket is. Ez azt jelenti, hogy a műszaki vizsga és a biztosítási kötvény (szerbül polisa) mellé, ami eddig is kötelező volt, a robogótulajdonosoknak most új forgalmi engedélyt és új rendszámtáblát kell kiváltaniuk.

Eredeti számla vagy hivatalos igazolás

Ahogy a fenti leírásból is kiderült, a törvény szerint a robogónak kevesebb mint 50 köbcentis motorja van, s nem képes 45 km/h-nál többel menni. Ez az első pont, amely sok robogótulajdonosnak fejfájást okoz majd az újraregisztrálás során, ugyanis a műszaki vizsgát végző cégnek meg kell állapítania, hogy a robogó eleget tesz-e ezeknek a feltételeknek. Ezt a cég munkatársai megtehetik úgy, hogy megnézik a Közlekedésbiztonsági Ügynökség (ABS) adatbázisában található információkat.

Ha az adatbázisban levő adatok, valamint a forgalmi engedélyben szereplő információk nem egyeznek meg, a műszaki vizsgán a jármű nem mehet át. Ebben az esetben a tulajdonosnak, hogy bebizonyítsa, a járműve valóban robogónak minősül, írásos dokumentumot kell mellékelnie. Mi minősül elfogadható dokumentumnak?

– Az eredeti számla és

– a gyártó vagy a hivatalos forgalmazó igazolása.

Ezeket a dokumentumokat elfogadják a hivatalos szervek abban az esetben, ha szerepelnek rajta a robogó adatai, többek között a maximális sebesség és a hengerűrtartalom.

Figyelembe véve, hogy nagyon kevés ember őrizte meg ezeket az egyes esetekben harminc évnél is idősebb dokumentumokat, a megoldás, hogy a gyártótól vagy a hivatalos forgalmazótól kell igényelni az írásos bizonylatot.

Mi lesz az APN 4-esekkel és az APN 6-osokkal?

Egy ilyen APN 6-ost már nem lehet robogóként bejegyeztetni, csakis motorkerékpárként – ahhoz viszont már A1-es jogosítvány is kell…

A szakértők szerint a legnagyobb gondban a Tomos APN 4-es és APN 6-os típusú robogók tulajdonosai lesznek majd, ugyanis ezeket a járműveket az előző évszázad ’80-as és ’90-es éveiben gyártották és regisztrálták.

A Tomos mopedeket forgalmazó cégek szerbiai képviselői a folyóiratnak elmondták, hogy azon járművek esetében, amelyeket ők 1997 után hoztak be az országba, ingyen kiadják a kért dokumentumot. Ha öregebb robogókról van szó, amelyekből igen sok van a szerbiai utakon, akkor kétezer dinárt kell fizetni az igazolásért. Ezzel az úgynevezett legalizáció kérdése megoldódott, de korántsem biztos, hogy sikerül majd regisztrálni a robogót, ugyanis a 2010-ig gyártott APN-ek esetében a gyári adatok szerint a jármű képes 45 kilométer/óránál nagyobb sebességre.

Ez viszont azt jelenti, hogy robogóként nem lehet bejegyeztetni, hanem a tulajdonos kénytelen motorkerékpárként regisztrálni.

Ha ez a helyzet áll fenn, akkor teljesen jogos a kérdés, hogy minek kérni a gyártótól vagy a forgalmazótól az írásos dokumentumot, mivel ha valaki motorkerékpárként regisztrálja a járművét, akkor ehhez nem kell semmilyen igazolás.

A 2010. után gyártott APN-ek esetében a dokumentumon már az áll, hogy a jármű maximális sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t, vagyis ebben az esetben semmilyen gond nem áll fenn a regisztrálás során.

A zomboriak és a verseciek előnyösebb helyzetben

Szerbiában igen sok olyan robogó van, amelyek esetében a gyár már nem létezik, de olyan is akad, amely felszámolta a szerbiai kiskereskedelmi hálózatát: az előbbire a példa a Jawa, az utóbbira pedig az Orion és Hyosung.

Az ázsiai Hyosung cégnek már nincs hivatalos forgalmazója Szerbiában, így az ilyen gyártmányú robogók újraregisztrálásakor is gondban lesznek a tulajdonosok

Ilyen esetekre is van megoldás, azonban ez pénzbe és időbe is kerül. A Dunav Autó cégnek ugyanis van olyan mérőműszere, amely alkalmas a robogók maximális sebességének mérésére, és az általuk kiadott tanúsítványt az illetékesek, ebben az esetben a belügyminisztérium munkatársai el is fogadják Szerbiában. A vizsgálatot a műszaki vizsga részeként végzik, s az eredmények után – mivel hivatalos meghatalmazással rendelkeznek a belügyminisztériumtól – kiadnak egy bizonylatot, hogy az adott jármű robogónak vagy motorkerékpárnak minősül-e. Aki náluk végezteti a jármű műszaki vizsgáját, annak 2000 dinárt kell fizetnie, s ebben az árban benne van a maximális sebesség megállapítása is. Az egésszel mindössze egy, de sokak számára nagy gond van: a Dunav Autónak csak Belgrádban, Zomborban, Versecen és Ćupriján van kirendeltsége, vagyis csak az ezekben a városokban és a környéken élők tudják ilyen módon megoldani a hiányzó dokumentum beszerzését…

Két év múlva más lesz a helyzet

A törvény különben azt írja, hogy a Dunav Auto által kiadott tanúsítványhoz hasonló hivatalos dokumentumot minden műszaki vizsgát végző cég kiadhat, de csak 2021-től, mivel akkor már minden cégnek kell rendelkeznie a maximális sebesség megállapításához szükséges mérőműszerrel.

Kettős állampolgár vezethet-e Szerbiában külföldi rendszámtáblás autót?

Egyre több szerbiai polgárnak van magyar állampolgársága. Közülük jó néhányan már magyar személyi igazolvánnyal is rendelkeznek, s sokszor szóba kerül, hogy magyar állampolgársággal és/vagy magyar személyi igazolvánnyal rendelkezők vezethetnek-e Szerbiában magyar rendszámtáblás személygépkocsit?

A robogótulajdonosok közül sokan feltették a kérdést, hogy akkor miért nem lehetett elhalasztani ezt az újraregisztrálást is még két évet, de válasz erre senkitől sem kaptak. Néhányan már jelezték, hogy eszük ágában sincs végigjárni ezt a folyamatot, amibe beletartozik a papírok begyűjtése és a pár ezer dinár kifizetése is, inkább betolják a robogójukat a garázsba, vagy eladják rossz vasként.

Amikor a robogóból motorkerékpár lesz

Olyanok is vannak, akik úgy döntöttek, nem szaladgálnak a papírok után, hanem inkább motorkerékpárként jegyzik be az eddig robogóként nyilvántartott, de 45 kilométer/órás sebességnél többre is képes járművüket. Ezt gond nélkül meg lehet csinálni, azonban a robogót szinte mindenki az ú. n. kismotoros vezetői engedéllyel hajtotta, amelyet automatikusan megszerzett, ha sikeres autóvizsgát tett. Igen ám, de ha most valaki az APN 6-osát motorkerékpárként regisztráltatja, mivel nem tud olyan igazolást beszerezni, hogy a jármű maximális sebessége nem lépi túl a 45 km/h-t, akkor ahhoz már A1-es, vagyis nagymotoros jogosítványra van szüksége. Akinek nincs ilyen kategóriás engedélye, annak vizsgáznia kell, ami nemcsak időbe, hanem pénzbe is kerül, méghozzá nem is kevésbe, ugyanis egy motorkerékpár-vizsga a minimálbér kétharmadánál is több (mintegy 20 000 dinár). Az idősebb robogót hajtóknak ez igen jelentős kiadásnak számít, s ehhez még hozzájön 1500 dinár, ugyanis a motorkerékpárok bejegyzése ennyivel drágább a robogók regisztrációjánál.

Amikor a 20–30 éves robogóval rendelkezők elkezdenek számolni, akkor gyorsan rájönnek, hogy a hivatalos igazolás, a regisztráció és a motorkerékpár-vizsga összesen 30 000 dinár körüli összegbe kerül, s ez az összeg sok esetben több mint amennyit a robogó ér…

Robogóregisztráció számszerűsítve

Az írás a Családi Kör április 18-ai számában jelent meg.