A Korrupcióellenes Ügynökség 49 új munkatársat vehet fel; ezt a szerb parlament illetékes bizottsága hagyta jóvá. Az a kérdés, hogy mikor állhatnak munkába ezek az emberek, de azt is meg kellene válaszolni, hogy ez a lépés vajon az államnak a korrupció felszámolására irányuló valós elhatározottságát tükrözi-e.
A korrupcióellenes küzdelem Szerbiában az utóbbi tíz évben egy helyben topog, legalábbis ezt mutatják azok a mérések, amelyek a korrupció érzékelését igyekeznek felbecsülni. Az Európai Unióból is folyamatosan és rendszeresen érkeznek olyan észrevételek, amelyek nehezményezik, hogy a magasabb szinteken elkövetett korrupciót senki sem bünteti.
„A Korrupcióellenes Ügynökség munkaerő-állományának növelése Szerbia kötelessége, amelyet az uniós integrációs folyamatok részeként vállalt magára” – mutatott rá az N1-nek nyilatkozva Dragan Sikimić, az ügynökség igazgatója.
A Transparency Serbia szerint jó hír, hogy több embert foglalkoztathat az ügynökség, de még jobb lenne, ha tudni lehetne, hogy mit fognak tenni az új káderek és milyen eredményt kell elérniük. „Előírások szabályozzák a Korrupcióellenes Ügynökség hatásköreit, de kötelezettségeit nem fogalmazták meg eléggé egyértelműen. Magyarán: azt tudjuk, mit tehet meg az ügynökség, de azt nem, hogy mit kell megtennie. A Korrupcióellenes Ügynökség jelentéseit a képviselőháznak teszi, de a képviselők már évek óta nem tárgyalják azokat a jelentéseket, amelyeket az ügynökség elkészít” – mutatott rá Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia munkatársa, hozzátéve: éppen a szkupstina ilyen magatartása miatt a nyilvánosságnak fogalma sincs, hogy a képviselőház elégedett-e az ügynökség tevékenységével.
