Magyarország 2004. május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. A nagy többség még mindig támogatja a tagságot, ami nem is csoda, hiszen az azóta megvalósult fejlesztéseknek, beruházásoknak csak töredéke jött volna létre az Unió támogatása nélkül. Az „elmútt nyóc év” szűnni nem akaró Unió-ellenes támadásait nem észérvek, hanem politikai számítások tüzelik.
A 2003-as népszavazáson a résztvevők közel 84 százaléka szavazott igennel. Csak két szélsőséges erő, a MIÉP és a Munkáspárt volt a csatlakozás ellen. A magyarok 75 százaléka most is kiáll az Unió mellett.
„Nagyszerű pillanat részesei vagyunk. Magyarország visszatért Európához, visszatért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve tart magáénak” – mondta Medgyessy Péter akkori miniszterelnök aznapi ünnepi beszédében. A budapesti Hősök terén felállított időkerékben, ami a világ egyik legnagyobb homokórája, éjfélkor elkezdett peregni a homok. Hegyeshalomnál éjfélkor átgördült az első vámkezelés nélküli kamion a határon, tizenéves fiatalok egy csoportja pedig ugyanekkor útlevél nélkül lépett át osztrák területre. Az autóbuszuk diplomatasávban közlekedett, mert ők voltak Magyarország „ifjú nagykövetei” az Unióban.
Ez volt az EU történetének legnagyobb bővítése, Magyarország mellett még kilenc európai ország csatlakozott ezen a napon.
A belépés óta Magyarországra 42 milliárd eurónyi támogatás érkezett a közösségtől.
Évenként változó mértékben ugyan, de kutatások szerint 3,5–8,5 százalék között mozog a vissza nem térítendő uniós támogatás évenkénti hozzájárulása a GDP-hez. A szabad munkavállalásból származó hazaküldött összegek pedig további 4–5 százalékkal gazdagítják évente a magyar családokat.
És akkor még be sem számítottuk az egységes piac következtében megvalósuló külföldi beruházásokat, amelyek nélkül a magyar ipar csak hihetetlenül nehezen tápászkodhatott volna fel a rendszerváltás utáni vadkapitalista összeomlásból.Ezek nélkül a lehetőségek nélkül Magyarország fejlődése, a magyarok jóléte, sőt a határon túli magyaroknak juttatott támogatás is összehasonlíthatatlanul lassabban történhetett volna.
Szerbia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét és 2012-ben el is fogadták az ország tagjelölti kérelmét. A jelenlegi potenciális csatlakozási dátumot legtöbben 2025-re teszik.
Zöld út az Unióba: A csatlakozós május elseje a budapesti Szabadság hídon 2004-ben (Fotó: keptar.oszk.hu)
