Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos pénteken úgy értékelte, hogy Szerbiában mielőbb javítani kell az újságírással és újságírókkal szembeni bánásmódon, tekintettel a hivatásos sajtómunkások mind nehezebb anyagi helyzetére, valamint a Riporterek Határok Nélkül legutóbbi, sajtószabadsággal kapcsolatos jelentésében közöltekre, tudatja az N1 Televízió.

Az esélyegyenlőségi biztos rámutatott, hogy 2018-ban Szerbiában az újságírók számára sok nehéz pillanat volt, figyelembe véve a támadásokat, a fenyegetéseket és a nyomásgyakorlást, ami különösen a közösségi oldalakon volt tetten érhető. Brankica Janković gratulált a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából és aláhúzta, hogy nem szabad veszélyeztetni a sajtószabadságot, mert az rendkívül fontos minden polgár számára.

„A szabad, felelősségteljes és hivatásos tájékoztatás minden demokratikus társadalom egyik alapvető értéke. Ezért az állam kötelessége és felelőssége, hogy ezt az értéket óvja és védje” – mondta az esélyegyenlőségi biztos.

Riporterek Határok Nélkül: Szerbia és Magyarország is nagyot zuhant a sajtószabadság-ranglistán

Szerbia és Magyarország is egyaránt tizennégy hellyel került lejjebb a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet által készített sajtószabadság-ranglistán. A 180-as World Press Freedom Index listán Magyarország a 87., Szerbia a 90. helyen találta magát, ezzel mindkét országot a „problémásak” közé rangsorolták, a helyzet pedig folyamatosan romlik.

A Riporterek Határok Nélkül 2019-es évi jelentése szerint Aleksandar Vučić uralkodásának – előbb mint kormányfő, majd mint államfő – öt éve alatt Szerbia olyan hellyé vált, ahol az újságírás nem számít biztonságos hivatásnak, és nem élvezi a hatalom támogatását.

A 180-as World Press Freedom Index listán Szerbia 14 pozíciót rontva a 90. helyen találta magát, ezzel a „problémásak” közé rangsorolták.

„Egyre több támadás éri az újságírókat, beleértve ebbe a halálos fenyegetéseket is, és a politikusok szájából is mind gyakrabban hangzik el újságírók ellen irányuló tüzes retorika” – áll a 2019-es jelentésben, melyben arra is figyelmeztetnek, hogy az újságírók elleni támadások részleteit számos esetben nem derítették fel, az elkövetőket pedig nem büntették meg.

Az ENSZ közgyűlése 1993 decemberében nyilvánította május harmadikát a nemzetközi sajtószabadság napjává.