Az ENSZ Közgyűlése 1993-ban döntött arról, hogy május 3-a legyen a nemzetközi sajtószabadság napja. A cél az volt, hogy a sajtó szerepére és szabadságának fontosságára felhívják a figyelmet, közvetve a kormányzatokat is figyelmeztessék: tartsák tiszteletben a szabad véleménynyilvánítás jogát. A helyzet nem javult azóta. Ma a Föld népességének mindössze kilenc százaléka él olyan országban, ahol szabad a sajtó.
Általában ezen a napon emlékezünk a munkavégzésük közben elhunyt újságírókra, ezen a napon adják át a sajtóval kapcsolatos díjakat, és ekkor jennek meg a felmérések a sajtó helyzetéről a világban.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet minden évben rangsorolja az országokat, aszerint, hogy egy év alatt hogyan változott a média helyzete és a kormányzat milyen befolyást gyakorol a sajtó munkájára.
Magyarországnak és Szerbiának is „sikerült” jócskán lejjebb küzdenie magát sajtószabadság terén az utóbbi években, a vizsgált 180 országból a magyarok a 87., a szerbek a 90. helyre csúsztak le 2019-re.
A magyarországi sajtó helyzetének romlása különösen látványos: 2005-ben még az előkelő 12. helyen állt, aztán 2012-ben már csak a 40. hely jutott, majd folyamatos romlás következett, egészen a mai 87. helyig.
Szerbia 2005-ben a 65. helyen állt, 2012-ben a 80. helyre esett vissza, 2013-ban javított a 63. helyre, azóta folyamatosan romlik, és a most „elért” 90. hely még a 2003-as 85. helyezésnél is rosszabb.
Magyarországon a napilapok, hetilapok felszámolása, rádiófrekvenciák megvonása, nyomásgyakorlás a vidéki lapokra, a közmédia állami irányítás alá vonása, sajtó központosítása nem kerülte el a jelentés készítőinek figyelmét. Egy év alatt 14 helyet csúszni vissza igazán „szép”eredmény. Szerbia sem büszkélkedhet jobb eredménnyel, Aleksandar Vučić hatalma alatt az újságírás kifejezetten veszélyes foglalkozássá vált, a média tulajdonlásának koncentrációjával a független, oknyomozó újságírás nem kap fórumot, a politika és a média összefonódásával nincs lehetőség a központitól eltérő vélemény megjelenésére.
A Freedom House nonprofit kutatóintézet februárban tette közzé jelentését, amelyben (évente) a világ országainak helyzetét vizsgálja. Ebben a választási szabadságtól kezdve az oktatáson, bírósági függetlenségen át a sajtó szerepéig sok minden értékelésre kerül. Az idei jelentés külön kitért Magyarországra és azon belül is a sajtó ellehetetlenítésének módjára. A rendszerváltás óta most először rontott az ország „részben szabad”-ra. Csak hogy legyen összehasonlítási alap: olyan országokkal került „rokonságba”, mint Bolívia, Kolumbia, a Dominikai Köztársaság, Libéria és Malawi.
Az Európa Tanács – a világnap alkalmából – közzétett jelentése szerint Európában jelentős veszélyben van a média-, és a véleménynyilvánítás szabadsága, és aggodalomra ad okot a szóbeli támadások és a korlátozó jogszabályok növekvő száma, amelyekkel a civil szervezetek szembesülnek egyes államokban. Emellett a médiában és a különböző online csatornákon keresztül terjedő hamis hírek veszélyeire hívták fel a figyelmet, ami káros hatással van a minőségi újságírás megítélésére és hitelességére.
A fake newsra és egyéb dezinformációs jelenségekre mostanában több helyen is hivatkoznak a szakértők. A közösségi média csak az egyik (és legkönnyebben megfogható) divatos terep, ahol tetten érhető ez az új „iparág”. A nagyobb probléma azonban olyan jól megszervezett és tőkeerős politikai központok felől érkezik, ahol egész kormányoknak érdekükben áll ilyen tevékenységet folytatni – például Moszkvának Európa felé, de Kínát is lehet ugyanitt említeni.
Nyitóképünk illusztráció (Pixabay)
