A Szabad Magyar Szó csütörtöki Tilos a vezetékes víz használata Adán és Moholon címmel megjelent cikkünket követően, melyben arról is írtunk, hogy nem hivatalos értesülések szerint Szabadkán egyes oktatási intézményben nem megfelelő a csapvíz minősége, több szabadkai olvasónk is aggódva kereste szerkesztőségünket, hogy merjenek-e inni a vezetékes ivóvízből.

A félreértések végett rendkívül fontos tisztázni, hogy

a két Tisza-menti településre vonatkozó tilalom rendszer szintű, azaz, vízgyár híján ezeken a településeken a teljes ivóvízhálózatban magas a víz arzéntartalma, de minősége a színe és oxidálhatósága miatt sem felel meg az előírásoknak, ezért tiltották meg az illetékesek annak fogyasztását.

Ezzel szemben Szabadkán már 1990-ben kiépült egy vízgyár, és már folyamatban van egy második kiépítése is. Sugár György, a szabadkai Vízművek és Kommunális Közvállalat igazgatója a Családi Kör hetilapnak adott interjújában – mely két részben, május 3-án, illetve 9-én jelent meg – azt mondta, hogy a város vízellátását 150-200 méteres mélységi kutakból biztosítják, melyekben jó minőségű víz van. Ebben három paraméter lépi túl a megengedett szintet: a vas, az ammónium, illetve az arzén, ezt kezelik a vízgyárban, továbbá klórozzák az ivóvizet, így teljes bizonyossággal megállapítható, hogy

Szabadkán a mintegy hatszáz kilométeres ivóvízhálózatban jó minőségű víz folyik, mely fizikai-kémiai és mikrobiológiai szempontból is megfelel az előírásoknak. A Vízművek azonban csak a bekötésig tudja garantálni a minőséget, az már a fogyasztó saját felelőssége, ha egy lakóépületben, családi házban a belső vízvezeték hálózat állapota miatt a víz minősége nem kielégítő.

A Vízművek igazgatója ezzel kapcsolatosan a következőket nyilatkozta a Családi Körnek:

– A tömbházakban, régi lakóépületekben sokszor előfordul, hogy nagyon rossz állapotban van a belső vezeték. Egyrészt sok a mennyiségi veszteség, mert szivárog, és ez is problémát okoz, másfelől pedig a vízminőség is romlik, mert nagyon régiek a vezetékek, rengeteg az üledék. Értetlenül áll a fogyasztó, amikor lemérjük a vezetékes vizet kint az utcán, és ott rendben van, nála bent pedig mindenféle bakteriális probléma tapasztalható. Ekkor szoktuk javasolni, hogy cseréltesse ki a vezetékeket. Ha ez egy kertes ház, akkor könnyebb a helyzet, mert a tulajdonos eldönti, hogy akarja-e, de egy társasházban nehezebb a cserét véghezvinni, mert több döntéshozó van. Ugyanakkor ott ez technikailag is nehezebb. Szabadkán voltak olyan épületek, ahol belátták, hogy ezeket a problémákat orvosolni kell, és a közös költségen keresztül meg is oldották a vezetékek cseréjét. Hiszen egy épületben nemcsak ablakot kell cserélni, vagy liftet és lépcsőházat karbantartani, hanem például az ivóvíz- és fűtésvezetékeket is. Sajnos néhányan ettől elhatárolódnak, mert azt gondolják, hogy ez az önkormányzat vagy a szolgáltató feladata. Pedig benne van a szerződésben, és a törvény is azt mondja, hogy a bekötéstől kezdődően a társasházé a felelősség – mutatott rá Sugár György.

Vélhetően a fentihez hasonló gondok adódhattak a Zorka és Peščara helyi közösségek óvodáiban, és nem hivatalos információk szerint úgy tudjuk, az említett intézményekben már megkezdték a belső vezetékek cseréjét.