A népek és vallások találkozási pontjaként ismert Földközi-tenger térségében a mai „identitásvédő bezárkózás” helyett a párbeszéd kultúráját sürgette Ferenc pápa egy teológiai tanácskozást lezáró beszédében Nápolyban pénteken. Ferenc pápa kijelentette a Mediterráneum-térsége mindig is a tengeren való átkelés, a népek és kultúrák közti csere, gyakran drámai konfliktusok, valamint a hajótöröttek és az irántuk való szolidaritás jelképes helyszínének számított.
A pápa szerint a Mediterráneum mindig is a „meszticek”, a kereszteződések tengere volt, és „ha ezt nem értjük meg, soha nem fogjuk megérteni a Földközi-tengert, amely földrajzilag ugyan zárt az óceánoktól, de kulturálisan mindig is nyitott volt a találkozásra, a párbeszédre és a kölcsönös kulturális hatásra” – mondta a nagy vallások közötti kapcsolatokra is utalva a földközi-tengeri térségben.
Ferenc pápa úgy vélte, a kereszténységnek ismét az a feladata, hogy múltbéli tévedéseiből tanulva, közvetítsen kelet és nyugat, dél és észak népei között.
„Az egyház és a civil társadalom, az oly sok hajótörött útját követve, bátorítsa a Földközi-térség népeit, hogy utasítsák el az újabb hódítási vágy és az identitásvédő bezárkózottság csábítását. Mindkettő a félelelmből ered, és a félelem táplálja őket” – mondta Ferenc pápa. Megjegyezte, a teológiát nem lehet félelemben gyakorolni.
A katolikus egyházfő az Igazság öröme (latinul Veritatis gaudium) kezdetű, az egyházi egyetemek működéséről szóló, 2018-as apostoli konstitúció teológiájáról szervezett kétnapos tanácskozás zárta le a nápolyi pápai egyetem teológia karán. Ferenc pápa párbeszédre épített békés együttélést szorgalmazott a muzulmánokkal a két vallás társadalmainak és városainak jövője érdekben. Kijelentette, a kereszténységnek és iszlámnak akkor is egymás partnereinek kell lennie a békés együttélés építésében, amikor a „párbeszéd ellenségeit alkotó fanatikus csoportok” indítanak támadást ellenük.
Előre megírt szövegétől eltérve Ferenc pápa rögtönzött mondatokkal emlékeztetett, hogy a középkori, francia Roland-énekben a keresztények a muzulmánokat karddal kényszerítették a megtérésre. Hozzátette, hogy a kereszténység „agresszív, háborús” magatartása a gyarmatosítás korszakában is megmutatkozott.
Nunzio Galatino az olasz püspöki kar (Cei) titkára úgy kommentálta Ferenc pápa szavait, hogy a katolikus egyház nem akarja, hogy a latinul „nostrumnak” (miénknek) tartott Földközi-tenger „mostrummá” vagyis szörnyeteggé és borzalmas hellyé változzon. (MTI)
