Késő avar kori fülkesírokat tártak föl egy szegedi családi ház építésének előkészítése során a Móra Ferenc Múzeum régészei, a területet egykor a közgyűjtemény névadója is vizsgálta, írja az MTI.
Löffler Zsuzsanna ásatásvezető régész szerdán a helyszínen újságíróknak elmondta, a telek ismert régészeti lelőhely volt, a környéken az 1930-as években Móra Ferenc, majd 1942-ben Csallány Dezső vezetett ásatásokat. A két szakember irányításával akkor 339, többségében késő avar kori sírt tártak fel, emellett megtalálták néhány honfoglalás kori temetkezés nyomait is.
A telekhatáron, a feltárási terület nyugati szélén ma is áll még az a több száz éves tölgyfa, melynek árnyékában egykor Móra Ferenc dolgozott.
A Móra Ferenc Múzeum munkatársa dolgozik egy feltárt avarkori fülkesírban Szegeden MTI/Kelemen Zoltán Gergely
A közelmúltban indult régészeti feltáró munkára egy családi ház építése miatt került sor. A szegedi múzeum szakemberei összesen 36 sírt találtak, ezek közül nyolcat már a korábbi ásatás során feltártak. Előkerültek azok az egykori kutatóárkok is, melyeket még Móra Ferenc és Csallány Dezső nyitottak több mint 80 évvel ezelőtt.
A 28 újonnan megtalált közül több úgynevezett fülkesír. Ez a temetkezési mód kezdetben feltehetően a sírrablások ellen védte az elhunytak maradványait, később azonban általánossá vált a térségbe élő avarok között a 7. század végén, a 8. század első felében. A sírgödörbe egy áldozati állatot – akár egész lovat vagy feldarabolt szarvasmarhát – temettek, a sír rövid oldalába pedig egy kis fülkét vágtak. Ebbe a fülkébe csúsztatták az elhunyt maradványait – így történhetett meg, hogy félig dőlve, sőt, szinte állva is megmaradhattak az emberi csontvázak, a felületes szemlélő számára azonban rejtve maradtak.
Az újonnan feltárt sírokban az emberi és állati maradványokon kívül különböző tárgyakat – szíjvégeket, csatokat, ékszereket is találtak a régészek.
