Oroszország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb nyertese, nyilatkozta minap a Magyar Nemzetnek Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a Zsigmond Király Egyetem tanára, a Geopolitikai Kutatóközpont vezetője.
Naponta vagyunk szemtanúi a megváltozott éghajlati viszonyok káros következményeinek: soha nem tapasztalt erejű viharok, hatalmas esőzések, romboló széllökések, árvizek a világ különböző pontjain; másutt viszont hetekig, hónapokig tartó szárazság, kiolthatatlan erdőtüzek, ivóvízhiány. Bernek Ágnes szerint ez azonban a globális felmelegedésnak csak az egyik oldala. Vannak ugyanakkor országok és térségek, amelyek inkább lehetőséget látnak az így kialakuló helyzetben.
Északi hajózási utak az Északi-sarkkal a térkép közepén: Szaggatott vonallal a nagy lehetőség (Térkép: Regards sur la Terre)
Geopolitikai szempontból nézve Oroszország lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb nyertese. A több mint 11 milló négyzetkilométernyi orosz tajgavidék (ami az ország területének kétharmadát teszi ki) talaja állandóan fagyott (permafroszt). Ha bekövetkezik a globális felmelegedés, Velence, New York, Miami, meg annyi más város ugyan könnyen víz alá kerülhet, de a tajga kiolvadásával Oroszország hatalmas termőterületeket nyerhet és megoldhatja végre lakosságának élelmiszer-ellátását. Ez persze nem azonal következik be, hanem a szakértő úgy 2080-ra teszi azt az időt, amikor Európánál is nagyobb jeges talaj válhat majd Oroszországban megművelhetővé. Ez azt is magával hozhatja, hogy az így nyert élhető területek benépesednek. Igaz ugyan, hogy az olvadás következtében meglazuló talaj majd más építészeti megoldásokat követel, meg az is igaz, hogy az ország déli részein várhatóan majd kiöntenek a folyók, de Oroszország geopolitikai helyzete mindenképp megerősödik, aminek az orosz vezetés máris tudatában van.
Bernek Ágnes úgy látja, hogy a klímaváltozás következtében új hajózási útvonalak fognak kialakulni az Északi Jeges-tengeren amely összeköttetést teremt Európa, Ázsia és Észak-Amerika között. Vlagyimir Putyin orosz elnök máris bejelentette, hogy a következő évtizedben jelentős fejlesztésekbe kezdenek az új tengeri útvonal létrehozására, és kikötőket, speciális hajókat, meg navigációs létesítményeket építenek.
Az új lehetőségek kihasználásából Kína sem szeretne kimaradni. A Magyar Nemzet már korábban beszámolt róla, hogy a pekingi vezetés bejelentette az északi-tengeri Selyemút létrehozására irányuló kezdeményezést, amely összekötné Kínát Skandináviával.
Bernek Ágnes azt mondja, hogy máris van példa az együttműködésre: a jeges-tengeri útvonalon egy francia–orosz–kínai összefogás eredményeként cseppfolyósított gázt szállítanak a Jamal-félszigetről a kínai kikötőkbe.
Az orosz tajga nyáron (Fotó: Wikipédia)
