Korábban többször is foglalkoztunk azzal a lehetőséggel, hogy egyes közlekedési szabálysértések esetében lehetőség van úgynevezett egyezségkötésre a rendőrséggel, ami természetesen akkor jöhet létre, ha az elkövető elismeri a bűnösségét. Ilyen esetekben a hivatalos szerv a lehető legenyhébb pénzbírsággal sújtja az elkövetőt, s a legtöbben azt is megússzák, hogy jogosítvány nélkül maradjanak.
Sok sofőr élt is ezzel a lehetőséggel, s a legtöbbjüket kellemetlen meglepetésként érte, hogy a szabálytalanság elkövetése miatt kirótt pénzbüntetésen kívül a bírósági költségeket is állniuk kellett, miközben egyetlenegyszer sem jártak a bíróságon az esettel kapcsolatban. A Sat autós folyóirat arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért kell ezt az összeget a vétkezőknek fizetniük, valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyi lehet a felső határa a bírósági költségnek, s ki dönt az összeg nagyságáról.
Néhány évvel ezelőtt vezették be Szerbiában is azt a más országokban már sikeresen működő modellt, amely alapján a vétkes sofőr, ha elismeri a hibáját, akkor az adott szabálysértésért kiszabható legalacsonyabb büntetést kell fizetnie. A szerbiai sofőrök közül eddig is sokan éltek ezzel a lehetőséggel, s minden bizonnyal a jövőben is sokan tesznek majd így, hiszen sok esetben a legalacsonyabb pénzbírság mellett a jogosítványukat sem vették el meghatározott időre. Nemcsak a vétkes sofőrök, hanem az állam is jól járt ennek a rendelkezésnek a bevezetésével, hiszen a szabálysértés utáni folyamat felgyorsult, csökkentek az üggyel kapcsolatos kiadások, vagyis pénzt és időt is megtakarítottak az illetékes szervek, s nem mellékesen a megfizettetés is hatékonyabb lett, hiszen sokkal előbb fizetett ki valaki kilencezer dinárt a húszezer helyett.
Ebben a mindenki nyer helyzetben aztán történt egy olyan dolog, ami valamelyest elszomorította és nem kicsit bosszantotta is a szabályok ellen vétkezőket, ugyanis a pénzbüntetés összegéről szóló befizetőlap mellé kaptak még egyet, amelyen az szerepelt, hogy: a bírósági költségek megtérítése. Jogosnak tűnik a kérdés, hogy ha a sofőr megegyezett a rendőrséggel a büntetésről, vagyis elismerte a hibáját, s ezzel elkerülte azt, hogy a bíróság beidézze, akkor miért kell bírósági költséget fizetnie, amelyek összege változó, de 3000 és 5000 dinár között mozog?
Ezernél több, tizenkétezernél kevesebb
Első olvasatra valóban úgy gondolja az ember, tényleg nem logikus az, hogy a sértett fizesse a bírósági költségeket, miközben nem is jelent meg egyetlenegy meghallgatáson sem, azonban a szabálysértési bíróságokon dolgozók elmagyarázták, miért is kell ezt a költséget a vétkes sofőröknek (ki)fizetniük. Az igazsághoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy amikor valaki olyan közlekedési szabálytalanságot követ el, amelyet nem lehet elintézni a szabálysértési meghagyással (ez az az eset, ha valaki nyolc napon belül befizeti a büntetés összegét, akkor csak a felét kell az államnak utalnia), akkor a bírósági eljárás abban a pillanatban kezdetét veszi, amikor a bíróság elfogadja a közlekedési rendőrség által elküldött kérvényt az ügy kivizsgálásra, vagyis a meghallgatás megtartására. Ez azt jelenti, hogy a folyamatot elindították, s egyben azt is, hogy annak költségei is lesznek.
A bírósági eljárásokról szóló szabályzat szerint a bírósági költségekre legtöbb 12 000 dinárt lehet elszámolni, de a pontos összegről az eljárást lefolytató bíró dönt. A szabályzatban az is szerepel, hogy a bírósági költségek nagyságát az ügy összetettsége és hosszúsága, valamint a vádlott anyagi helyzete határozza meg. Ez azért érdekes, mert a vétkes sofőrt – aki korábban megegyezett a rendőrséggel – a bíró be sem idézte, így nem is láthatta, s arról sincs tudomása, hogy milyen az anyagi helyzete, éppen ezért tűnik jogosnak az a kérdés, hogy akkor mi alapján határozzák meg a bírók az összeget?
A szabálysértési bíróságok válaszából az derült ki, hogy ebben az esetben nem létezik egy szigorúan vett, írásos szabály, s a szabálysértési bírók egymás között arra jutottak, hogy háromezer és ötezer dinár közötti összeget kérnek majd a sofőröktől. A legtöbb esetben tehát ez a két összeg közötti bírósági költségre lehet majd számítani, de volt olyan sofőr is, akinek „csak” kétezer dinárt kellett befizetnie. A szabálysértési bírók válaszából az is kiderült, hogy ezer dinár alatti összegre senki se számítson. A meghatározott összegek nagyságát azzal indokolták, hogy egy ügyvéd egy bírósági tárgyalásért 27 000 dinárt kér, egy fellebbezésért pedig 51.000 dinár a tarifa, s nem lenne igazságos, ha a szabálysértési bírók munkája ingyenes lenne.
Aki sokallja a háromezer és ötezer dinár közötti összeget, annak jusson eszébe, hogy sokkal rosszabbul is járhatott volna, hiszen a bíró akár 12 000 dinárnyi bírósági költséget is kérhetett volna. Sovány vigasz, de mégis jobb, ha az ember valamivel megpróbálja megnyugtatni magát…
Azoknak, akik szerint ebben az esetben is figyelembe kellene venni a vádlott anyagi helyzetét, maximálisan igazuk van, hiszen van, akinek az ötezer dináros kiadás meg sem kottyan, míg másnak a 3000 dináros költség a fizetésének a 10–15 százalékát jelenti. Sajnos, ebben az esetben még fellebbezésre sincs lehetőség, mivel a vádlott ettől a lehetőségről már akkor lemondott, amikor elismerte a szabálysértéssel kapcsolatos bűnösségét, s megkötötte az egyezséget a rendőrséggel.
