2014 óta az emojinak is van világnapja. A színes kis ábrák olyan gyorsan jöttek divatba a közösségi oldalakon és az üzenetküldőkön, hogy észre sem vettük, hanem kinyírtuk vele az eszperantót és új világnyelv született.
Az Apple 2002-ben mutatta be az iCal elnevezésű naptár alkalmazását a MacWorld Expon július 17-én. Ezért mutat a naptár emoji július 17-ét és ezért választották ezt a napot az emoji világnapjává. Van ugyan néhány kivétel: a Facebookon például május 14-et mutat a naptár, mert az az alapító Zuckerberg születésnapja.
Az emojiknak hivatalos lexikona is van, az emojipedia, ahol minden információ megtalálható a kis ábrákról. Jelenleg több, mint 2800 emoji közül válogathatunk, számuk folyamatosan növekszik. A tavalyi évben 157 új ábra került bejegyzésre, köztük olyanok, mint a láma, poroltó, wc- papír vagy a pamutgombolyag kötőtűvel.
A legnépszerűbb emojik még mindig a mosolygó arc és a piros szívecske. Tavaly a legtöbbet használt ábra a mosolygó arc volt örömkönnyekkel. Naponta csak a Messengeren több, mint 900 millió olyan üzenetet küldenek, amiben csak emoji van, szöveg nélkül. Az emberek Szilveszter napján küldik el a legtöbb emojit.
Az ábrák két évtizede jelentek meg Japánban, így a nevük is onnan származik, a japán kép és a karakter szavakból jött létre az emoji.
Az Internet történetében azonban sokkal korábban megjelentek a különböző írásjelekből alkotott, hangulatközvetítő „rövidítések”, amelyek az emojik őseinek számítanak. Például a szívecskét jelképező <3 vagy a mosoly jele, a 🙂. Ezeknek akkor jutott a legnagyobb szerep, amikor a legtöbb számítógépes kijelző még nem volt képes könnyen, gyorsan színes képeket megjelentetni. Az első időszakban – a magyarban jobban éártelmezhető – emotikonnak, emóciókat, érzelmeket közvetítő ikonoknak nevezték őket.
