A Szegedért Alapítvány és a Filharmónia Magyarország szegedi irodája szervezésében július 25-én, csütörtökön, délután 6 órakor a vajdasági Bocskai Kovács Éva és párja, Bocskai István operaénekesek estjére várják az érdeklődőket Szeged egyik legszebb udvarában, a Wagner-udvarban.

Az ingyenes zenei rendezvényen közreműködik Andrejcsik István operaénekes, Kerényi Mariann zongoraművész, Pál Tamás karmester és Vajda Júlia operaénekes. A belépés ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben.

Ki az a Kovács Éva, akire a vajdasági olvasók is méltán büszkék lehetnek?

„Csókán születtem, a Vajdaságban nőttem fel. A zenével is itt kezdtem foglalkozni. A csókai Szentháromság templom és a Móra Ferenc Művelődési Egyesület kórusának voltam tagja, ahol egyházi énekeket énekeltünk. Emellett népdalénekléssel is foglalkoztam, különböző versenyeken is felléptem, szólóban és a kórus tagjaként egyaránt.

Mikor Szegedre, a Karolina Gimnáziumba kerültem, kezdetben folytattam a népdal- és klasszikus éneklést, viszont énektanárom, Kerényi Ida néni lassan már bevezetett a könnyedebb operaáriák világába. Hálás vagyok ezért neki, mert nélküle nem biztos, hogy erre a pályára kerültem volna. Itt, Szegeden is eredményesen szerepeltem különféle versenyeken, így mikor pályaválasztásra került a sor, már tudtam, hogy én az énekléssel akarok foglalkozni.

Jelentkeztem a Zeneművészeti Főiskolára, ahova elsőre nem vettek fel. Szomorú voltam, de nem adtam fel. Tudtam, hogy még többet kell tanulnom, ezért is iratkoztam be a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolába, ének-zene tanári szakra és egy marketing OKJ-s szakképzésre, amit el is végeztem, bár tudtam, hogy nem nagyon érdekel, viszont ezek mellett nyugodtan tudtam készülni a felvételire. Andrejcsik Istvánhoz, Pál Tamáshoz és Ida nénihez jártam magánórákra, akiktől sok bátorítást és tudást kaptam. Az ő munkájuknak köszönhetően a következő évben végre felvételt nyertem a Zeneművészetire. Nagyon boldog voltam. Hát valahogy így kezdődött.” – olvasható Éva honlapján.

A szegedi közönség többek között az egyik legemlékezetesebb alakításában, a Pillangókisasszony címszerepében láthatta Évát, amiért ő az év legjobb operaénekesnőjének járó Dömötör-díjat is megkapta.

Álomszerep egyből

„Óriási megtiszteltetés volt ezt a szerepet énekelni és játszani, ugyanis a szopránok 10-15 év után szokták megkapni, én pedig rögtön ezzel kezdtem. Ha álomszerepekről beszélünk, akkor nekem ez mindenképpen az volt, így kicsit furcsa is, hogy pályám legelején már elértem azt, amit pályafutásom alatt szerettem volna. Persze maradt még bőven cél, de ez akkor is hatalmas lehetőség volt, ahol igyekeztem a lehető legjobban megfelelni.” – írja honlapján Éva.

A művésznő elsősorban itthon szeretne boldogulni, ami egyelőre igen nehéz, de nem lehetetlen.

„Gondolkodtam rajta, hogy talán kimegyek külföldre, de ez azon múlik majd, hogy mit hoz az élet. Azt viszont tudom, hogy akkor sem szabad feladni, ha az ember akadályokba ütközik, ugyanis az egészen biztos, hogy fog. Sokat szenvedtem az első szerepemmel, hogy úgy tudjam átadni a közönségnek, ahogy azt kell, de végül sikerült. Ezért is hiszek abban, hogy ha valaki nagyon akarja, akkor el tudja érni azt, amit maga elé tűzött ki célnak. Egy titka van csak: küzdeni kell.

tuti

A nyitóképen: Kovács Éva a Szabadkai Filharmónia újévi hangversenyén 2011. december 30-án. (Fotó: Molnár Edvárd)