Hosszú idő után először csökkent a milliomosok száma világszerte, legalábbis ha nem vesszük figyelembe azokat az ingatlanokat, amelyeket ők maguk használnak. Dehát sokan közülük most máshová invesztálnak.
Legalábbis ez derül ki Capgemini, a francia multinacionális vállalati tanácsadó legújabb „világjóléti jelentéséből” (World Wealth Report), amelyet nemrég mutattak be Frankfurtban. A dollárban kimutatott jelentés ugyan nem vesz figyelembe olyan értékeket, mint például a szépművészeti gyűjtemények, fogyasztási cikkek és saját használatú ingatlanok, de ezen túlmenően dollármilliomosnak tekint mindenkit, aki legalább egymillió amerikai dollár értékű vagyont „szedett össze”. Eszerint a számítási módszer szerint ma világszerte tizennyolcmillió milliomos van, ami 0,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A 2008-as világgazdasági válság óta ez az első eset, hogy a milliomosok száma világszerte csökkent.
A legtöbb milliomos továbbra is az Egyesült Államokban van – ötmillió-háromszázötvenezer – ami 1 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A második helyen Japán áll hárommillió-kettőszázezer milliomossal (mínusz 0,4 százalék), majd Németország következik egymillió-háromszázötvenezer (mínusz 1,1 százalék) milliomossal. Utánuk következik egy szocialista ország – Kína – egymillió-száztizenkilenc milliomossal, annak ellenére is, hogy ott a milliomosok száma egy év alatt 5 százalékkal csökkent.
Érdekes módon a milliomosok száma a legerőteljesebben Hongkongban csökkent (10 százalékkal), százötvenháromezerre. Ha regionális szinten elemezzük a változásokat, akkor azt láthatjuk, hogy a milliomosok száma leginkább a délkelet-ázsiai térségben csökkent (1,7 százalékkal), míg Európában „csak” 0,5 százalékkal.
Kelet-Európa persze még ezekkel az országokkal sem tudja felvenni a versenyt: ebben a régióban Lengyelország vezet, csaknem hatezer dollármilliomossal, majd Csehország következik, kettőezerrel. Magyarországon a dollármilliomosok száma tizenhatezer körül van, míg Szerbiában kettőezerötszáz körül forog.
Miért ez a visszaesés?
Klaus-Georg Meyer, a Capgemini alelnöke szerint ennek a visszaesésnek az oka a 2018-ban elszenvedett tőzsdei árfolyamveszteség, amit az ingatlanok áremelkedése nem tudott kiegyenlíteni. Szerinte Hongkongban ez a tendencia azért volt különösen érezhető, mert ez a kínai „Különleges Közigazgatási Terület” nagymértékben a tőkepiactól függ.
De ahol vesztesek vannak, ott vannak nyertesek is. Ezek közé tartoznak elsősorban az olajat exportáló országok, mint Szaúd-Arábia, ahol a milliomosok száma 7 százalékkal, valamint Kuvait, ahol a milliomosok száma 8 százalékkal emelkedett. Meyer szerint ez a magas olajárakra vezethető vissza, aminek főleg az volt az oka, hogy az olajat exportáló országok arra törekedtek, hogy más javakba történő befektetésekkel legalább részben függetlenítsék magukat az olajtól.
A milliomosok három csoportja
A milliomosokat a Capgemini három csoportba osztja: a „szomszédban lakókra”, azaz olyanokra, akik egy- és ötmillió dollár közötti vagyonnal rendelkeznek; ők az összmilliomosok 90 százalékát teszik ki, habár nekik csupán az összvagyon 43 százaléka jut. A középső osztályhoz azok tartoznak, akiknek vagyona öt és harminc millió között van. Ők az összmilliomosok 9 százalékát teszik ki, és az összvagyon23 százalékát mondhatják magukénak. A harmadik csoportba az „ultragazdagok” tartoznak, akiknek vagyona meghaladja a harmincmillió dollárt. Ők ugyan csupán a milliomosok 0,9 százalékát teszik ki, viszont övéké az összvagyon 33,7 százaléka.
Persze napjaink sem mentesek a krízisektől: az amerikai-kínai vámháború, a Brexit, az ukrajnai, valamint szíriai konfliktusok, az euro-krízis nagyban befolyásolják az emberek, és persze a milliomosok döntéseit is, hogy mibe invesztáljanak.
A Capgemini analízisei arra utalnak, hogy mostanában a milliomosok részvényeiket leginkább pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékek nettósítására (Cash and cash equivalents) váltják fel. Az utóbbiak alacsony kockázatú, alacsony hozamú profilokkal rendelkező értékpapírok, ilyenek például a banki betétigazolások, bankszámlák, vállalati és kereskedelmi papírok, valamint más pénzpiaci eszközök.
Felmérések szerint a milliomosok értékpapírjainak portfóliója 25,7 százalékra csökkent (5,2 százalékponttal), míg készpénzük az összvagyon 27,9 százalékára emelkedett (0,7 százalékponttal). A megkérdezett milliomosok ezt azzal indokolták, hogy ingatlanjaik nagy részét (15,8 százalékát) eladták. Az így szerzett összegeket alternatív befektetésekbe fordították, mint például hedge fundokba (kevéssé szabályozott befektetési alapok), derivált (másodlagos, nem eredeti) alapokba, idegen valutákba, valamint nyersanyagokba. Kivételt képeznek a fiatal dél-amerikai milliomosok, akik továbbra is inkább részvényekbe fektetik vagyonukat.
