Az amerikai—kereskedelmi konfliktusban Kína bevetette a renminbi (RMB), a kínai pénznem (amelynek az egységét a hétköznapokban jüannak nevezik) dollárral szembeni árfolyamát. A jüan ugyan csak 3 százalékkal értéktelenedett hétfőn, de az új sizntre több mint tíz éve nem volt példa. Kína ezzel erőteljesen reagált Donald Tump amerikai elnök fenyegetésére, hogy szeptembertől 10 százalékos vámmal terhelhet további 300 milliárd értékű kínai árut, amivel már csaknem minden, Kínából érkező importra kiterjednének az amerikai büntetővámok.

Az előző héten egy amerikai dollárért átlagosan 6,8 jüant kértek, hétfőn azonban az árfolyam 7 jüan fölé ugrott, ami nagyjából megfelel a 2008-as értéknek, csakhogy  tíz évvel ezelőtt világszerte tombolt a pénzügyi válság, most meg egy kereskedelmi háború fenyegeti a világgazdaságot. De Kína nemcsak a valutáját értékelte le válaszul Trump újabb fenyegetésére, hanem utasította állami vállalatait is, hogy ne importáljanak mezőgazdasági termékeket Amerikából. Ez viszont az amerikai kivitelt hozza hátrányos helyzetbe, ami nem előnyös Trumpnak a választási kampány idején.

Manipuláció az RMB leértékelése?

Trump szerint a kínai valuta leértékelése tiszta pénzügyi manipuláció, és a Twitteren azonnal jelezte, hogy „ez egy súlyos bűncselekmény, ami Kínát alaposan gyengíteni fogja”. Az amerikai elnök azért nevezte „pénzügyi manipulációnak” az RMB leértékelését, mert az amerikai pénzügyminisztérium szerint Kínának lehetősége lenne az RMB-t stabilizálni hatalmas devizatartalékának felhasználásával. A Kínai Nemzeti Bank ezt a bírálatot azzal utasította vissza, hogy az RMB leértékelése a piaci helyzetet tükrözi. Kína tehát devalvációval válaszolt az amerikai elnök múlt heti bejelentésére, hogy 300 milliárd értékű kínai árura újabb 10 százalékos vámot fog kiszabni.

Trump újabb fenyegetésével befejeződött a két ország közötti vámháború „fegyverszübete”. A Wall Street Journal szerint Trump tanácsadói javaslatok ellenére döntött így, miután Steven Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lighthizer főtárgyaló jelentette neki, hogy a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaik kézzelfogható eredmény nélkül végződtek. Ezen az sem segített, hogy Kína a tárgyalások előtt bejelentette, hajlandó lényegesen több szójababot és kukoricát importálni Amerikából.

Kína nyilvánvalóan nem látott más lehetőséget, mint hogy erőteljesen reagáljon az amerikai vámintézkedésre. Kína eddig csak az amerikai importok felére szabott ki különvámot, amivel elkerülte valutája leértékelését mint USA-ellenes szankciót. A Kínai Nemzeti Bank azzal magyarázta valutája leértékelését, hogy „erősödött az amerikai protekcionizmus” és az újabb vámok bevezetésének fenyegetésével Amerika átlépte a vörös határt. „Hogy Peking most nem védi a 7 jüanos határt a dollárral szemben, az azt mutatja, hogy feladta a reményt a kereskedelmi béke iránt”, jelentette ki Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kína-szakértője.

Az RMB leértékelésének hatásai

Az RMB leértékelése a dollárral szemben messzemenő tőzsdei  következményekkel járt világszerte. Az MSCI Asia index hétfőn több mint 2 százalékkal csökkent, a hongkongi Hang-Seng index 3 százalékkal, a német Dax 1,8 százalékkal, a New York-i Dow Jones 2,9 százalékkal, míg az ausztrál természeti kincseket Kínába szállító konszernek értéke 7 százalékkal csökkent.

De a kínai valuta leértékelése több ázsiai valutét is magával rántott, aminek az lesz a sajnálatos következménye, hogy az érintett országok drágábban fogják visszafizetni dollárban felvett kölcsöneiket. Az RMB leértékelése persze az olajat is drágítja, ami árt olyan ázsiai országoknak is, mint India, Indonézia és Tájföld.

Peking azonban az amerikai farmereket is megcélozta: ők Trump legeltökéltebb támogatói, habár őket érinti leginkább a két ország közötti gazdasági viszály, hiszen Trump többmilliárdos szubvenciót ígért nekik és bejelentette, hogy Kína több agrárterméket fog vásárolni Amerikától. Az utóbbi most nyilvánvalóan nem válik majd valóra.

A vámháborút érintő további tárgyalásokra az Egyesült Államok és Kína között szeptember elején kerül sor Washingtonban, aminek a kimenetele teljesen bizonytalan. Kína legalábbis nem hisz egy gyors megoldásban. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő szerint „a kínai kormány reálisan értékeli azt a lehetőséget, hogy ennek a kereskedelmi összetűzésnek a megoldása még sok időt vehet igénybe és ezért olyan intézkedésekhez folyamodik, amelyekkel előmozdítja a hazai keresletet, de ugyanakkor elkészül egy gyengébb gazdasági növekedésre is.”  A kínai sajtó az erős vonal mellet foglalt állást és annak a reménynek adott hangot, hogy a jövő évi amerikai választásokon Trumpot nem fogják újraválasztani, hanem a demokrata párti utódja a kiegyezés mellett foglal majd állást.

A legfelsőbb kínai vezetőség visszavonult a Beidahe nevű fürdőhelyre, hogy megvitassa stratégiáját a következő tárgyalási fordulóra. Beigahe a kínai kommunista vezetők hagyományos üdülőhelye, de valójában olyan események színhelye is, mint az Adriai-tengeri Brioni sziget volt Tito idejében. A hétvégén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ázsiai utazása alkalmával megerősítette az Egyesült Államok nyomását Kínával szemben és kijelentette, hogy Amerika kész közepes hatótávolságú rakétákat letelepíteni Ausztráliába. Ez a fenyegetés szintén súlyosan érinti Kínát, mert Pompeo ezt éppen akkor mondta ki, amikor Peking még nem talált semmilyen megoldást a hetek óta zajló hongkongi tüntetésekre.