Raichle Ferenc, a paloták és a modern kori csodák Szabadkai séták (3.)

Sorozatunk múlt heti részében a Korzón, a Nemzeti Szálló egyemeletes épületénél álltunk meg. Innen folytatva utunkat, Szabadka sétálóutcájáról kikanyarodva elérkezünk a vasútállomással szemben található Raichle-palotáig.

Novák Attila idegenvezető elmondta, hogy abban az időben, amíg nem épült ki a vasút, ez a környék nem éppen volt kedvelt, mert mocsár húzódott itt.

– Miután megépült az állomás, elkezdték kiépíteni a Korzót a színháztól az állomás irányába. Onnantól kezdve vált státusszimbólummá az, hogy „a házam minél közelebb legyen az állomáshoz”. A huszadik század elején még üresen álló telket megvásárolta az akkor karrierje csúcsán lévő Raichle Ferenc építész, aki egy szerény, emelet és díszek nélküli házat tervezett maga és családja részére. Ma már elképzelhetetlen az, ami akkor történt, hogy a városi tanács nem adott engedélyt a tervei megvalósítására, hanem azt mondta, hogy tervezzen kicsit látványosabb házat, mert az lesz az első, amit a városba érkezők az állomásról kilépve látni fognak. A tanács szerette volna, hogy az idelátogatók első benyomása jó legyen. Erre Raichle épített egy olyan szenzációs palotát, amelyről van, akinek Gaudi, van, akinek Hundertwasser jut az eszébe. Mindenesetre abban mindenki egyetért, hogy ha ez az épület, mondjuk, Barcelonában lenne, akkor valószínűleg Európa ismertebb épületeinek egyike volna – mutatott rá az idegenvezető.

A várfaltól a banktitkokat őrző szfinxig

A közelmúltban a Kereskedelmi, Turisztikai és Távközlési Minisztérium bizottságának határozatával Szabadka várost turisztikai célállomásként első osztályú turisztikai hellyé minősítették. Szabadka rengeteg kincset, látnivalót rejteget, melyeket sok helybeli sem biztos, hogy ismer. Most induló sorozatunkban ezeket mutatjuk be Novák Attila szabadkai idegenvezető segítségével. Turisztikai sétánkat a Barátok templománál kezdjük.

Novák Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Raichle Ferenc palotájának homlokzatán nagyon sok szívet ábrázoló motívum látható, és ami még ennél is érdekesebb, hogy a külső fémkapu is szív alakot formál.

– Ezek olyan részletek, amelyekről nem tudok nem lelkesedve beszélni. Nem tudom, hogyan jut valakinek olyasmi az eszébe, hogy egy szíven át kell bemenni egy házba. Ez szerintem szenzációs! – húzta alá Novák. Kiemelte, hogy érdemes megnézni azt a magánpalotasort is, amely összeköti a Raichle-palotát az állomással. A sorban az első, a sárga épület a polgármester, a második a királyi jegyző palotája volt. A harmadik pedig a Leovics-palota, az egyetlen olyan épület a városban, amelyet a szecesszió nagymestere, Lechner Ödön tervezett.

A Városházától a Nemzeti Szállodáig

Az előző részben a városnézést a Dimitrije Tucović utcában látható csatornamunkás szobrával zártuk. Sétánkat innen folytatjuk, az utcán végighaladva elérkezünk a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, magyar szecessziós stílusban épült Városházához.

A modern kori csodák

Az idegenvezető szerint érdemes megnézni a Boss kávézót, és oda betérve meginni egy jó tejszínhabos kávét. A kávézó utcájában – mely Corvin Mátyás nevét viseli – szintén található néhány szép épület.

– Ne feledkezzünk meg a Mátyás király szobrunkról sem. Annak viszont, aki nem magyar, a név nem sokat mond. Ezért jó lenne, ha szobron olvasható lenne legalább egy rövid kis magyarázat, hogy ő kinek a fia volt – mindjárt más kontextusba lehetne helyezni. Különben is Szabadka és környéke hosszú évekig volt Hunyadi-birtok! De visszatérve a modern kori csodákhoz, érdemes megtekinteni a Galleria Szálloda belterét is. Sokan ledöbbennek, amikor meglátják, hiszen ez a mi kisvárosunkban egy váratlanul nagyvárosi létesítmény. Akármennyire is haragudtak sokan – velem együtt –, amikor az Ambient étterem nagyon szép épületét lebontották, viszont helyébe kaptunk egy olyan részletet, amely nagyon nagyvárosias, látványos beltérrel – mondta Novák Attila, és hozzátette, a szálloda és beltere eddig még mindenkinek elnyerte a tetszését.

A Szabadkai séták című sorozat a Családi Kör hetilapban jelent meg.