Egy fiatal hun és egy iráni nomád férfi deformálódott koponyáját találták meg Eszék környékén 2013-ban, amiből a tudósok igen sok következtetést vontak le, írja a Večernji list.

A PLOS ONE tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg az a tudományos munka, amelynek a címe, hogy „A koponya deformációja és genetikai különbözőségek három serdülő esetében a nagy népvándorlás időszakából – Eszékről, Kelet-Horvátországból (Cranial deformation and genetic diversity in three adolescent male individuals from the Great Migration Period from Osijek, eastern Croatia), s amelyet több, nemzetközi szerző jegyez. Az írásban a szerzők közzétették annak a három serdülő bioarcheológiai, izotópikus és genetikai elemzését, akiket 2013-ban találtak Eszéken. A serdülők az ötödik század, vagyis a nagy népvándorlás korszakában éltek, s ezért több nomád néppel – köztük a hunokkal, a gepidákkal, a keleti gótokkal, vagy más néven osztrogótokkal – is összekötötték őket.

Egy nagyon fontos tudományos munkáról van szó, amelyben a szerzők megállapították, hogy a két személynél is deformálódott a koponya alakja, amit egy lécecske, párnácska vagy egy külön erre a célra elkészített fejfedő okozott.

– Valószínű, hogy egy hagyományról van szó, amely abban az időben az adott népcsoportnál jelen volt. A mai napig sem tudni, hogy azok az emberek miért változtatták meg szándékosan a koponyájuk formáját – lehet, hogy a szépség is közrejátszott, de az is lehet, hogy csak egy társadalmi réteg élt ezzel a lehetőséggel, vagy éppen azért, hogy ezáltal is kimutassák, melyik közösséghez, törzshöz tartoznak. Az Eszéken talált serdülők esetében úgy tűnik, hogy ez utóbbiról van szó, vagyis, hogy azt fejezték ki, hogy mely közösséghez tartoznak – mondta Mario Novak, aki hozzátette, hogy a vizsgálatok bebizonyították, hogy három tizennégy év körüli serdülőről van szó, akik hasonlóan étkeztek.

Ami külön fontos, hogy a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy mindhárom személy másik helyről származik: az a serdülő, akinek a koponyája hosszában nyúlt meg, Ázsiából származik, s minden bizonnyal hun volt, az, akinek a koponyája felfelé nyúlt meg, valószínű, hogy a Közel-Keletről származik, s az alánok közül való, a normális koponyájú személy pedig Kelet-Európából származik.

Azt, hogy mi okozta a halálukat, a tudósok nem tudták megállapítani. Először azt hitték, hogy megölték őket, de semmilyen erőszakra utaló jelet nem találtak a csontokon. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem mérgezték meg őket, vagy olyan módon ölték meg őket, amelyek nem hagynak nyomot a csontokon.

Azt sem tudták megállapítani, hogy milyen társadalmi státusban voltak a serdülők, mivel a sírban rajtuk kívül csak állati csontokat és kerámiából készült edénydarabokat találtak.

A horvát antropológus kihangsúlyozta, nagyon fontos, hogy mindhárom fiú máshonnan származik. Az Eszéken talált három személy maradványa azonban még valami miatt különlegesen jelentős: korábban nem volt rá példa, hogy Európa területén a nagy népvándorlás korából származó, az említett genetikai felépítésű, kelet-ázsiai ember maradványait találták volna meg.

„Az eredmények alapján azt feltételezhetjük, hogy a koponya alakjának a megváltoztatása egy vizuális jele volt annak, hogy az illető ember melyik közösséghez tartozik. Úgy tűnik, hogy az említett népek a nagy népvándorlás során a Pannon-síkságon igen közeli kapcsolatban voltak” – mondta Mario Novak. (Képek és szöveg: Večernji list)