PÁNEURÓPAI PIKNIK

A Frankfurter Allgemeine Zeitung így emlékezett Harminc évvel ezelőtt című cikkében:

„Egy harminc évvel ezelőtti piknik úttörő kezdeményezésként változtatta meg a világot: 1989. augusztus 19-én a magyar határőrök több száz, NDK-állampolgárt engedtek át Ausztriába. Jelképe volt ez a diktatúrán túlmutató életre való törekvésnek; a szögesdrót és a fal legyőzésének jelképe – a szabadságban élő, az EU-ban egyesült és a NATO védelmi ernyője alatt álló európai népek együttműködésének jelképe. Jogosan emlékezünk tehát arra, hogy Magyarország fontos szerepet játszott egy eseményláncban, amely a németek számára az újraegyesítésben tetőzött. Az elismerés önmagában megérdemelt. Kétségtelen azonban, hogy ez ellentétben áll a jelenlegi német–magyar kapcsolatokkal, amelyek igen zavarosak. Ennek okai közismertek: az egyik a bevándorlás és a menekültpolitika körüli viszály, másik oka a jobboldali nacionalista Orbán „illiberális” iránya. Figyelemre méltó azonban, hogy Orbán már egy ideje lelkes hangokat hallat. Jó lenne, ha őszinte kívánsága lenne, hogy az európai összetartás erősödésére törekedjen.”

BREXIT

Johnson nagy tétben pókerezik

A London Times így kommentálja Boris Johnson brit miniszterelnök Brexit-stratégiáját:

„Egy dologban mindkét fél egyetért: az idő múlik. Minél tovább folytatódik ez a vita, annál közelebb kerül Nagy-Britannia a No-Deal Brexithez (az EU-ból történő, megegyezés nélküli kilépéshez), noha senki sem lehet biztos abban, hogy az mit is jelent. A hétvégén állami körökből kiszivárgott hírek szerint ugyanis leszűkülhet a kínálat az üzemanyag-, az élelmiszer- és a gyógyszerellátásban. A megállapodás nélküli kilépés az EU-ból egy újabb kemény határhoz is vezethet Írországgal szemben. A miniszterelnök tehát nagy tétben pókerezik. Ő ugyanis vagy ki akarja játszani egymás ellen európai kollégáit, abban a reményben, hogy ők végül feladják a harcot, vagy pedig fel kell készülnie a viharos harcra saját parlamentjében egy döcögős Brexitre és gyors új választásokra, amelyek eredménye  továbbra is rendkívül bizonytalan.”

A zsarolás nem érheti meg a zzsarolónak

Boris Johnson brit miniszterelnök Brexit-stratégiájáról a zürichi Tages-Anzeiger ezt írja:

„Johnson azt feltételezi, hogy a megegyezés nélküli Brexit veszélye felborítja a zárt frontot (az EU-ban), és egyes kormányok arra kényszerítik majd  Brüsszelt, hogy vállaljon  kompromisszumot. Sőt, egyes államok és iparágak attól tartanak, hogy többet veszítenek, mint mások, ha új vámokat vezetnek be és ellenőrizni kezdik a kikötőket. Leginkább a német exportiparnak kell aggódnia. De feladni a harcot tilos, mert a zsarolásnak nem szabad engedni. Ha ugyanis ez bekövetkezne, akkor Boris Johnson és saját pártjának kemény-Brexit követői csak további engedményeket követelnének. Az egyik szőke a másik szőke populista példáját követné: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke  vámokról és exportkorlátozásokról vitatkozik Brüsszellel. Amennyiben az EU engedne Johnsonnak, az fokozná Trump étvágyát és fenyegetéseit, mert azt remélné, hogy az európaiak vele szemben is hamarosan engedékenyek lesznek.”

KERESKEDELMI HÁBORÚ

Kína bejelenti szankcióit

A Frankfurter Allgemeine Zeitung amerikai harci repülőgépek Tajvannak történő eladásáról ír:

„Kína szankciókat jelentett be az Egyesült Államok fegyvergyártó cégei ellen 66 F-16-os vadászgép Tajvannak történő eladása miatt. Kína minden szükséges intézkedést megtesz érdekeinek védelmében, beleértve szankciókat is, mondta a külügyminisztérium szóvivője. A kedden jóváhagyott 7,2 milliárd eurós fegyverkezési megállapodást Amerika és Tajvan között Kína belügyeibe való komoly beavatkozásnak nevezte és felszólította Washingtont, hogy mondja fel a fegyverkezési megállapodást Tajvannal, ill. szüntesse meg az országgal fennálló katonai kapcsolatait. Peking Tajvant Kína elszakadt tartományának tekinti.”

KÖRNYEZETVÉDELEM

Klíma-aktivista „Martin Luther King”?

A Frankfurter Rundschau Greta Thunberg természetvédő akcióival foglalkozik:

„Mióta Greta Thunberg, a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) nevű mozgalom vezetője elindította médiahatékony vitorlás útját Angliából az ENSZ éghajlati csúcstalálkozójára – amit New Yorkban rendeznek – kellemetlen ellenszél fordult ellene. Különösen, amikor kiderült, hogy útja több transzatlanti repülést igényel, mint a két oda-vissza vitorlázás apjával. De valószínűleg még nem tudjuk megjósolni Greta Thunberg mai utazásának valódi hatását. A média-felhajtás talán  egy olyan világméretű ifjúsági mozgalmat válthat ki, mint az 1960-as évek vietnamiháború-ellenes tiltakozásai és a diáklázadások. Nem zárható ki az sem, hogy Thunberg egy napon a civil társadalom tiltakozásának ikonjává válik, egy új éghajlatvédelmi mozgalom arculatává, mint ahogyan Martin Luther King az lett a fekete polgári jogi mozgalomban. Talán az ilyen tiltakozó mozgalmaknak szükségük van olyan hősökre, akiknek nyilvános imázsa meghaladja a személyüket.”

Greta Thunberg a tizenéves vitorlás hős (Fotó: CNN)