A napirend hatalmi eszköz
A párizsi Le Monde így kommentálja a Biarritz-i G-7-es csúcstalálkozót:
„Franciaországé volt az idén a G-7-es csúcstalálkozó, amit Macron arra használt fel, hogy éljen a színhely és a napirend meghatározásának jogával, amit ügyesen meg is tett. Az aktualitás is segített neki ebben: csütörtök óta sikerült riasztást keltenie az Amazon trópusi őserdejének drámájáról. De a környezetvédelmet Macron a kezdetektől fogva a csúcstalálkozó prioritásává tette, azzal fenyegetve meg a brazil elnököt, hogy nem írja alá a MERCOSUR (Dél-amerikai Közös Piac) kereskedelmi megállapodást, amivel Bolsonaro nagyban büszkélkedett a G-20 oszakai csúcstalálkozóján – amelyet azonban Franciaországban heves kritika ért. Macronnak ezzel sikerült kifognia a szelet belpolitikai ellenfeleinek a vitorlájából, és végül megvédte az erősebb integrációs növekedés lehetőségét, valamint a G-7-es konjunkturális csomag ötletét. Macron így Biarritz-ban három témát vethetett fel: az ökológiát, a szabadkereskedelmet és az egyenlőtlenséget, amelyek a francia közvéleményben igen érzékenyek.”
Franciaország sikere
A szintén párizsi Libération így értékeli a G-7-es csúcstalálkozót:
„Emmanuel Macron aktivizmusa, állandó jelenléte, kimeríthetetlen színjátszási és nyelvi érzéke megváltoztatta a csúcstalálkozó végkimenetelét. Az amerikai elnök oroszlánszőrű báránnyá vált, hogy a házigazda erőfeszítéseire áldását adja. Így négy napirendi pont jutott kifejezésre: az iráni válság, az Amazon állapota, a nemzetközi adózás és a kereskedelmi tárgyalások. Ezek a napirendi pontok igen törékenyek és bizonytalanok. Az egyik vagy a másik fél hangulatrontása mindent tönkretehetett volna, de Franciaország éppen ezekkel szerzett jó pontokat a nemzetközi színtéren. ”
A csúcstalálkozó bájai: Rendőrök és fürdőzők Biarritz-ban, 2019 augusztusában (Fotó: Canberra Times)
A vártnál sikeresebb csúcstalálkozó
A madridi El País a Biarritz-i csúcstalálkozó eredményét így látja:
„A G-7-es találkozó nem vallott kudarcot. Ez a valóság. A csúcstalálkozó előtti feszültségek, amelyeket az Egyesült Államok okozott azzal, hogy nemrég újabb büntetővámot szabott ki kínai árura, valamint az iráni vsizály sem adott okot derűlátásra, ideértve a legutóbbi kanadai csúcstalálkozó kudarcát is, amelyen Trump hajthatatlansága és verbális támadásai nem bizonyultak jónak. De Trump ezúttal meglepően nyugodtan viselkedett, senkit sem sértett meg, és nem akadályozta meg a vitát (csak éppen kihagyta az éghajlatvédelemről szóló részt – A Szerk. megj.) A találkozó a vártnál jobban sikerült.”
Macront hála illeti
A londoni Financial Times így tekint vissza a G-7-es csúcstalálkozóra:
„A Donald Trump és Haszan Rohani iráni elnök közötti közvetlen tárgyalásokra tett javaslatával Emmanuel Macron az amerikai elnök egójához fordult: »Csak menj, köss üzletet« – üzente neki. Egy ilyen kihívásnak az amerikai elnök nehezen tud ellenállni. Csak remélni lehet, hogy a Trumpot körülvevő Irán-ellenes héják, nevezetesen John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és szövetségesei nem lesznek képesek aláásni a kezdeményezést. A világ nem engedhet meg magának újabb háborút a Közel-Keleten. Amíg Trump a Fehér Házban marad, veszélyes és destabilizáló erő lesz. Macron azonban jelentős köszönetet érdemel a viharok enyhítésére tett erőfeszítéseiért.”
Macron közvetítési sikere kétséges
A brüsszeli De Standaard azonban óvatosságra int:
„Az a kérdés, hogy sikerül-e Macronnak közvetítenie, továbbra is fennáll. Trump megismételte azt a követelését, hogy egy új megállapodáshoz Iránnak le kell mondania ballisztikus rakétáiról. Egyelőre azonban nincs jel arra, hogy az iszlám rendszer erre készen állna – vagy mit követelne cserében. Haszan Rohani iráni elnök és Mohammed Dzsavad Zarif külügyminiszter része lehet ugyan a reformot támogató szárnynak, amely meg akarja menteni a megállapodást és újraéleszteni az ország gazdaságát. De itt van még a Legfelsőbb Vezető, Ali Hamenei ajatollah – Irán leghatalmasabb politikai és vallási vezére – no meg a hírhedt Forradalmi Gárda. A jó hír azonban az, hogy magas szintű megbeszélés folyik.”
HONGKONG – MÉG MINDIG
Kína a G-7-es államokat vádolja
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a hongkongi zavargásokról a következőket írja:
„Peking azzal vádolta a G-7 tagjait, hogy a hongkongi tüntetésekkel kapcsolatos elítélő megjegyzéseikkel beavatkoztak Kína belügyeibe. A csúcstalálkozó zárónyilatkozatának egyes részei Peking szemében »erőteljes megalázást« jelentenek, amt a kínai hatalom határozott ellenállással fogad – mondta a külügyminisztérium szóvivője kedden. Szerinte a hongkongi események »kizárólag Kína belügye«”.
„Nem a tiétek a tér!” Baszk tüntetők a 2019-es G-7 csúcstalálkozó színhelyén (Fotó: Bob Edme, AP)
