A Molotov–Ribbentrop-paktum, amit Hitler és Sztálin megbízásából Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter írt alá nyolc nappal a II. világháború kitörése előtt, hivatalosan megnemtámadási szerződés volt, de tartalmazott egy titkos záradékot is Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.
Ezt a megállapodást azonban érdekes módon a volt Szovjetunió egyes népei, így például az ukránok, úgy értelmezték, hogy ezzel Hitler elsősorban szabad kezet akart szerezni magának az európai államok ellen tervezett hadjárataihoz, hogy azok sikeres lezajlása után a Szovjetuniót támadja meg. Ez derül ki az NKVD – a szovjet állambiztonsági szolgálat – titkos irataiból, amelyeket Konsztantin Boguszlavszki szentpétervári archívumkutató nemrég Kijevben fedezett fel. De ezekből az iratokból az is kiderül, hogy az ukránok nem voltak egy véleményen arról, hogy mit is jelent számukra a paktum.
Hű sztálinisták
Mint várható volt – derül ki az NKVD irataiból – sok szovjet születésű ukrán, akik csak kevéssel a II. világháború kitörése előtt élték át Sztálin terrorját, hűek maradtak az államhoz és lelkesen üdvözölték a kormány diplomáciai lépéseit, amelyek – szerintük – elhárították a háború veszélyét. A kijevi tudományos akadémia egyik vegyésze dicsérte a kormány „rugalmas” politikáját, kollégája pedig az ország hangulatát – éppen a paktum miatt – derűsnek látta. A kijevi állami egyetem hallgatói szintén üdvözölték a szovjet vezetés „ravaszságát” és annak láthatóan megnövekedett nemzetközi súlyát.
Vörös fasiszták
Az NKVD titkos iratai szerint Pjotr Pusztohod, a kijevi tudományos akadémia kutatója azonban felháborodott azon, hogy a fasiszták szinte hazájának a barátai lettek. Andrej Jarosevics professzor szerint pedig a paktum csak alátámasztja azokat az európai vádakat, amelyek szerint a Szovjetunióban „vörös fasizmus” uralkodik. Ezt azért tartotta különösen felháborítónak, mert Hitler sohasem szállhatta volna meg Lengyelországot a Sztálinnal kötött megállapodás nélkül. Baladovics, a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazottja ennél még tovább ment: ő már akkor feltételezte, hogy a paktum egy része a Lengyelország felosztásáról szóló titkos megállapodás. De nem Baladovics volt az egyetlen, aki erről beszélt. Szerinte sokan osztották még ezt a véleményt. Olenev bányamérnök már akkor megjósolta Franciaország vereségét Hitler szemben, és ezért a Szovjetuniót tartotta bűnösnek.
Amerikai karikatúra Hitler és Sztálin 1939-es „érdekházasságáról”
Az ellenzék álláspontja
A titkosszolgálat által összegyűjtött adatok között szerepel a szovjet rezsim számos ellenzője, így például egy ukrán nacionalista, aki a szovjet nagyhatalmi politikát bírálta, vagy egy fogva tartott író felesége, aki szerint a paktum csak Németország számára lesz hasznos, különösen az Ukrajnában található lelőhelyek miatt.
Ugyanakkor megdöbbentő, milyen jól látták még egyes falusiak is a kialakult új politikai helyzetet. Grigorij Rogaszjuk, egy nyugat-ukrajnai falu lakosa például egyenesen csodálta „a ravasz Hitlert”. Rogaszjuk szerint Hitler azért kötött megállapodást Sztálinnal, hogy más országokat könnyebben legyőzhessen, viszont a szovjetek így majd hoppon maradnak. De Hitlernek már készen voltak a tervei a Szovjetunióval kapcsolatban.
A Wehrmacht és a Vöröshadsereg katonái együtt Lviv megszállása után. 19939. szeptember 22. (Fotó: EuroMaidanPress)
