A világsajtó az utóbbi napokban a kelet-német Szászországban és Brandenburgban tartott regionális választásokkal és a magyar tranzitzónákban tartott menekültekkel foglalkozott.

 Németországnak segítségre van szüksége

A Politiken dán napilap így kommentálja a szász és a brandenburgi regionális választások eredményét:

„A szakadék a kelet- és a nyugat-német gazdagság között olyan valóság, amely eltorzíthatja a német politikai képet, de Németország továbbra is a demokratikus jogközösség összes erényének jótállója… Ennek ellenére gondolnunk kell arra, hogy talán elmúltak azok az idők, amikor karba tehetjük a kezünket és számíthatunk arra, hogy Németország kifizet minden számlát és garantálja a demokráciát, a szabadságot meg a gazdasági stabilitást. A jobboldali pártok előretörése a regionális választásokon polarizációt jelez, ami azt jelenti, hogy Dániának és a többi EU-tagállamnak is fel kell ismernie, hogy Németországnak is segítségre van szüksége.”

Az Alternative für Deutschland (AfD) szélsőjobboldali nacionalista párt felhasználja és támogatja a kelet-német nacionalizmust

A londoni The Times erről ezt írja:

„Az AfD támogatottságát kétségtelenül elősegítette az a széles körű elégedetlenség, amit Angela Merkel okozott azzal a politikai döntésével, hogy több mint egymillió menekült számára megnyitotta Németország határait. Az öregedő társadalom fényében ennek talán volt gazdasági értelme, de politikai szempontból káros volt. Az ország keleti részén az AfD kiaknázta és támogatta a nacionalizmus feltörését.”

A szélsőséges nacionalizmusnak még várnia kell

Az El País spanyol újság írja:

„Helytelen lenne azt hinni, hogy a hagyományos pártok okozták a populista veszélyt. Ugyanolyan hibás az a vélemény is, hogy a szélsőjobboldal továbbra is növelni fogja választási bázisát Németországban. Minden a jövendőbeli regionális kormányoktól függ majd, hogy a vasárnapi választások fordulópontot jelentenek-e Németország jelenlegi politikai dinamikájában, vagy csak akadályt az AfD emelkedésében. A szélsőséges nacionalizmusnak pillanatnyilag mindenképpen  várnia kell majd a további feltöréshez.”

Eltávolodás a Szövetségi Köztársaság alapértékeitől

A konzervatív cseh Lidove noviny napilap az alábbiakban így látja az AfD megerősödését:

„Alexander Gauland, az Alternative für Deutschland (AfD) elnöke néhány évvel ezelőtt saját pártját »erjedő rakásnak« nevezte. Hiszen akkoriban még senki sem tudta – még a párt vezetősége sem –, hogy az AfD melyik irányba fog haladni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt hónapokban az AfD-n belül egyre inkább egy új hullám kerekedett fel, amely szinte minden olyasmitől radikálisan elfordul, ami az utóbbi évtizedekben jellemezte a Német Szövetségi Köztársaságot, és némi szimpátiát is felmutatott iránta. A tét azok az elvek, amelyek alapján a kormányok először Bonnban, majd Berlinben, kiszámítható partnerré váltak. Arról van szó, hogy ez az új irányzat esetleg eltéríti Németországot az Európai Uniótól, valamint az Egyesült Államokkal fennálló politikai és katonai  szövetségtől. Ezt a „német nemzeti közösség” romantikus álmai válthatják fel, hogy  éppen a németek képezhetnek láncszemet a Nyugat és Oroszország között.”

 Éhező jogok

A budapesti Élet és Irodalom (ÉS) nevű hetilap így számol be a magyarországi tranzitzónákban tartott menekültekről:

„Felipe Gonzáles Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó ún. jelentéstevője július közepén Magyarországon járt, és hivatalos látogatását lezáró elemzésében kitért a tranzitzónákban szerzett tapasztalataira. A magyar nyelven is tanulmányozható dokumentum – egyebek között – beszámol arról, hogy »nemcsak a tranzitzóna körül, hanem az egyes szektorok között is szögesdrót  kerítések vannak. (…) A menedékkérőket fegyveres biztonsági őrök kísérik a tranzitzónákon belüli mozgásuk során; például, ha egy másik szektorban akarnak valakit meglátogatni, az ügyvédjükkel találkoznak, vagy orvoshoz mennek. Ez vonatkozik a 3 év alatti kisgyermekekre is. (…) A szektorok közötti kapcsolattartás nagyon korlátozott. Más szektorok látogatása csak külön kérés alapján, napi egy órára engedélyezett.« Morales úr megemlíti továbbá, hogy az egyik menedékkérő nőt a közelmúltban műtötték a helyi korházban, ahol 5 napig az ágyhoz volt bilincselve, elegendő táplálék nélkül.” (Lásd: http://www.ohchr.org)

Nacionalista árnyak: a brandenburgi AfD vezetője, Andreas Kalbitz (Fotó: EPA)