Egy hihetetlen időben élünk, amelyben nem létezik már állam, az államot Aleksandar Vučić és néhány embere kisajátította – ezt Slobodan Stupar újságíró mondta az N1 tévé délelőtti műsorában, amikor az előttünk álló választások feltételeiről kérdezték.

– Ilyen nem történt a húszas évek Olaszországa, a harmincas évek Németországa, a Szovjetúnió óta, sehol sem történt ilyen módon, ahogyan most ez nálunk… A hadsereg, a rendőrség, a bíróságok, az ügyészeség, a Crvena zvezda, a Partizan… Van-e még olyan valami, ami egy kicsit is szabad. Azt is ők döntik el, ki védjen a Partizánban. A Monty Python már nem tűnik annyira aktuálisnak, ezek túltettek rajtuk… túl sok Monty Pythont utánoztak, most már csak átdolgozzák azt – mondta Stupar, aki szerint a polgárok szellemileg teljesen demoralizáltak, a válság már 30 éve tart, így a fiatalok nem is emlékeznek arra, hogy valaha jobb volt.

Egy ilyen közhangulatban Stupar szerint a következő parlamenti választáson az EBESZ megfigyelőinek jelenléte színjáték. Hozzátette, a választásokról folytatott beszélgetés tárgytalan, mert itt választás most sem, és a jövőben sem lesz. – Slobodan Miloševićet nem támogatta a Nyugat, Vučićot viszont igen – véli Stupar.

– Ez egy rossz, primitív előadás, amelyben ők segítenek neki, hogy ő biztosítsa a lehető legjobb választási feltételeket, így a választások demokratikusak lesznek, majd ő referendumon elismeri Koszovót – mondta az újságíró, aki szerint az EU akkor is elismeri majd a választások eredményét, ha 250 képviselője lesz a parlamentben az SZHP-nek.

Stupar szerint Szerbia előtt fontos feladat áll, ami Koszovó státusának végleges rendezése.

http://rs.n1info.com/Vesti/a530176/Slobodan-Stupar-u-prelistavanju.html

 

A történelemhamisítás bajnokai

Azon stratégiájában, amelynek lényege, hogy békétlenséget okozzon Szerbia lakossága körében, a biztonság hiányának és a bizonytalanságnak érzését keltse, a szomszédos népektől – akik tegnap még polgártársaink voltak – való félelem fokozását a szerbiai hatalmi elit, a bulvárlapjainak skizofrén támogatásával gyakran nyúl ahhoz a taktikához, amelynek része a szomszédok közötti incidensek okozása, ami után eljátszhatja a védtelen áldozat szerepét és vészjóslóan figyelmeztethet olyan veszélyek közeledésére, amelytől csak ő tudja megóvni Szerbiát. Ehhez társul az a képmutató tiltakozás is, amit a történelmi revizionizmus és az újfasizmus megjelenése miatt tesznek, ami természetesen a szomszédoknál jelentkezik, míg Szerbia – Nedić profasiszta, áruló párhuzamos államát és annak speciális rendőrsége által elkövetett szörnyűségeket teljesen figyelmen kívül hagyva – az antifasizmus zászlóját kitűzve, fáradhatatlanul halad előre – írja Aleksandar Kraus, a Szerbiai Antifasiszta Szövetség elnöke a Danas napilapban megjelent jegyzetében.

Hozzáteszi, ma azok a történelemhamisítás bajnokai, vagyis a revizionizmus bajnokai, akik tárt karokkal fogadták el az előző hatalomtól a bűntényeket elkövető csetnik mozgalom és annak vezetőjének, Draža Mihajlovićnak a rehabilitációját. Az antifasizmus képmutató szajkózása, amellyel egyidőben zajlik Milošević és Šešelj nemzeti-szocialista rezsimének magasztalása, a srebrenicai genocídium, az Ovčarában történt tömegmészárlás, valamint a Prijedorban, Merkalán, Tuzlán és számos más helyeken történtek tagadása, nem fog megtéveszteni senkit sem Európában, véli Kraus.

https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/sampioni-u-prekrajanju-istorije/

 

Vučić és Greta

– Szerdán, szeptember 25-én az RTS híradójában, New Yorkból, élő kapcsolásban Vučić elnök, csak a számára ismert okok miatt, a Belgrádi Egyetem Rektorátusának „idiotikus” blokádját a 16 éves svéd Greta Thunberg környezetvédelmi aktivizmusával hasonlította össze. Ez a kislány a klímaváltozás elleni harc szimbólumává vált a Péntek a jövőért kampányával és az ENSZ-ülésen történő részvételével. De ha az elnököt kérdeznénk, valószínűleg azt mondaná, hogy Greta csak a folyosókon téblából, szmokit és pattogatott kukoricát majszolva, és hogy vele ellentétben, a lánynak nincs hivatalos küldöttségi kitűzője – ezekkel a sorokkal kezdi publikációját a Peščanik internetes portálon Vukašin Potić, Torontóban élő független kutató.

Ugyanis – folytatja Potić – ő kijelentette, hogy „kizárólag a világ legszebb dolgait mondhatod, legalább 15 beszédet kell tartanod Greta Thunbergről”, mert ha nem „piros lapot ad valaki”. Nem látja értelmét az alacsonyabb szintű politizálásnak, azzal, hogy a környezettel foglalkozzon, amit a következő kijelentésével támasztott alá: „hogy én a klímaváltozással foglalkozzak… elnézést, de nem normális, hogy mi, ilyen kicsik, akiknek semmilyen hatása nincs a világ élőhelyeire, környezetére, ilyenek csináljunk” és „gondot tudunk viselni saját magunkról”. Greta a világ vezetőinek pontosan ilyen hozzáállására hívta fel a figyelmet, és ítélte el közönyösségüket, miközben a Föld lángokban áll.

Bárhogy is nézzük, a világ biológiai rendszere kölcsönös kapcsolatban áll, és így nem lehet elzárni magunktól a klímaváltozás következményeit. Minden ország felelős a helyzet romlásáért és minden ország megszenvedi a következményeket. Vagyis, az átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal, vagy többel, történő emelkedése végzetes hatással lehet Szerbia számára is, és Szerbia is hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A USAID 2017-ben elkészített kutatása szerint a klímaváltozás hatással lenne a szerbiai közegészségügyre is, kiváltképp az idősebb emberekre, akik az ország lakosságának 17 százalékát képezik, és akiket hőguta veszélyeztethet. A szárazság a mezőgazdaságra is csapást mérne, ami jelentős tétel a bruttó hazai termékben. A nedvesebb és melegebb éghajlat ideális körülményeket teremtene a trópusi szúnyogok elterjedéséhez, amelyek a dengue-láz hordozói, és amelyek először 2009-ben jelentek meg Szerbiában – írja többek között a szerző, aki a bulvársajtó által gerjesztett hisztériáról is szól, ami a szúnyogcsípés által terjedő betegségek kapcsán kialakul időnként.

Potić szerint Szerbia nem csak a változások következményeitől szenved, de – az elnök állításaival ellentétben – energetikai politikájával aktív szereplője a klímaváltozási folyamatoknak. Becslések szerint a Nyugat-Balkánon jelenleg 16 idejétmúlt, szénnel működő hőtelep van, amelyek magas széndioxid-kibocsátásuk által szennyezik a levegőt és kihatással vannak az Európai Unió polgárjainak egészségére is.

Végül a szerző arra hívja fel a szerbiai politikusok figyelmét, hogy végső ideje ezekkel a témákkal is foglalkozniuk, annak érdekében, hogy Szerbia ne legyen továbbra is Európa kéménye. Vučić elnök pedig meghallgathatna legalább egyet Thunberg „tizenöt” beszédéből, véli Potić.

https://pescanik.net/vucic-i-greta/

 

Kyle Scott után

Kyle Scott, az Amerikai Egyesült Államok leköszönő belgrádi nagykövetének munkásságára emlékezett vissza szerkesztőségi jegyzetben a Danas napilap. Mint írják, az elmúlt harminc évben egyetlen amerikai diplomatának, de a házigazdájuknak sem volt könnyű, amikor a kölcsönös viszonyokról volt szó.

– Scott azok közé tartozik, akikre emlékezni fognak később is, egyes elődjeitől eltérően, akiket már elfelejtettünk. Mandátuma alatt, a lehetőségek szabta határokon belül, fejlődött az USA és Szerbia viszonya. Annak ellenére, hogy annak idején olyan benyomásunk lehetett, hogy a nagykövetet meglepte a legutóbbi amerikai elnökválasztás eredménye, és hogy nem az ő „szája íze” szerint alakultak a dolgok, Scott profi diplomataként elfogadta az új körülményeket, amelyek között Szerbia továbbra is a helyzet javulásában bízik, aminek elérésére ő is törekedett.

A napilap kommentárjában kiemeli, a nagykövet azon munkálkodott, hogy a két ország kapcsolatának jó oldalaira irányítsa a figyelmet, ugyanis annak ellenére is vannak ilyenek, hogy a közvéleményben általában háttérbe szorultak, külön kiemelve az 1999-es háborús állapotokat, amely kapcsán a helyi közbeszédben Szerbiát szinte kizárólag áldozatként említettek, az USA-t pedig „gazemberként”. A médiumok, ha a szerb bulvárlapokat is közéjük lehet sorolni, nem bántak vele kesztyűs kézzel, ördögként festették le, de időnként ő sem maradt adósuk, ami felvetettek azt a kérdést is, hogy a nagykövetségnek vajon be kell-e „avatkoznia” ebbe a viszonyba.

A Danasnak adott utolsó interjújában Scott annak ellenére, hogy megpróbált egy pozitív jövőképet lefesteni Szerbia számára, más benyomást keltett. Megjegyezte, hogy Szerbia euróintegrációja lassabban zajlik mint, amikor megérkezett ide, rámutatott a sajtó rossz helyzetére, Oroszország befolyására Belgrád politikájára, ami annak ellenére történik, hogy a szerb hivatalnokok azt próbálják erőtlenül bizonygatni, hogy az ország Nyugat felé vette az irányt.

https://www.danas.rs/dijalog/redakcijski-komentar/posle-kajla-skota/