December elsejétől a háztartások számára 3,9 százalékkal drágul az áram – jelentette be Aleksandar Antić energetikai miniszter – írja az RTS.
Az Energetikai Ügynökség jóváhagyta az áremelést és a januárban érkező decemberi számlákon már nagyobb összeg áll majd. Aleksandar Antić az RTS-nek azt is elmondta, hogy az ipar számára nem emelkedik az elektromos energia ára.
„Legutóbb 2015-ben volt jelentős áramelés, 2016-ban és 2017-ben minimális korrekció volt, míg 2018-ban és 2019-ben nem volt árváltozás. Az energetikai cégeknek nőttek a költségeik, a világpiacon pedig emelkedett az elektromos energia ára, ezért hagytuk jóvá az áremelkedést” – mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy az energetikai cégek sokkal nagyobb arányban szerették volna növelni az árat.
„Még így is a régióban nálunk a legolcsóbb az áram, 7,2 százalékkal olcsóbb mint Észak-Macedóniában és 18,9 százalékkal, mint Bosznia-Hercegovinában. Albániában 24 százalékkal, míg Bulgáriában 35,8 százalékkal fizetnek többet az áramért. Horvátországban 79,97, Romániában 85, Szlovéniában pedig 125 százalékkal drágább az elektromos energia, mint Szerbiában” – zárta mondandóját a miniszter.
Emlékeztetőül, október elején a kormány még egészen mást állított:
„Szerbiában az év végéig biztosan nem fog megdrágulni a villanyáram, noha az IMF jelenleg az országban tartózkodó küldöttsége az áram árának legalább 2 százalékos korrigálását szorgalmazza.
A kormány számításai szerint azonban erre semmi szükség, legalábbis az év végéig. Az még bizonytalan, hogy 2020. január 1-je után hogyan alakulnak a dolgok.
Szerbiában a kilowattonkénti 7 eurocentes ár a legolcsóbbak között van Európában. A Nemzetközi Valutaalap számára nem kétséges, hogy drágábbnak kellene lennie az áramnak. Ám miután az IMF szakemberei most tanácsadóként vannak itt, a szerb félnek nem kötelező elfogadnia az ajánlásukat. Legfőbb érvük az lehet, hogy az két és fél éve nem emelt, alacsonynak számító áramár is olyan arányban terheli meg a háztartások költségvetését, ami európai rekordnak számít. Így hát minden további kiigazítás, pontosabban emelés, újabb csapást jelentene a háztartások költségvetésére és a szerbiai családok szociális helyzetére, írja a Blic, amely hozzáteszi, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) az IMF-nek előkészítette azokat az adatokat, amelyekből kiviláglik, hogy az áram alacsony ára nem hatott kedvezőtlenül a közvállalat gazdálkodására, sem tavaly, sem az idén”.
