A koszovói kormány pontosan egy évvel ezelőtt emelte előbb tíz százalékkal, két hét múlva pedig száz százalékra a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, és ezzel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának, írja az MTI.
A gazdaság mellett azonban a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség is megsínylette a vámok bevezetését, ugyanis így az üzleteknek már nem érte meg szerb árut importálni, így kifogytak a készletek, és az ott élőknek nélkülözniük kellett a megszokott termékeket.
Nemcsak gazdasági és társadalmi következménye volt azonban a pristinai lépésnek, a százszázalékos vám bevezetése a legnagyobb csapást a kétoldalú kapcsolatokra mérte, ugyanis megrekedt a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd, amely mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
A pristinai kormány a büntetővámmal reagált arra, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat rendezéséről, komoly előrelépés azonban az utóbbi hat évben nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export a büntetővám bevezetése előtt évente mintegy 500 millió eurót tett ki.
Ramush Haradinaj távozó kormányfő a vámnöveléskor bejelentette, Pristina csak akkor vonja vissza az intézkedést, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Szerbia azonban közölte, erre semmilyen körülmények között sem hajlandó. Sajtóinformációk szerint a kérdés továbbra is feszültséget okozhat, mert Albin Kurti leendő miniszterelnök sem hajlandó tárgyalások nélkül eltörölni a vámot.
