Az autóalkatrészek, a használt és új autó vásárlói, valamint az autószerelők szolgáltatásait igénybe vevők a jövőben könnyebben érvényesíthetik majd a jogaikat, ugyanis a megalapozott reklamációjuk után az általuk beadott fellebbezésnek sokkal gyorsabban és egyszerűbben érvényt szerezhetnek majd. Elméletben így kellene majd működnie a vásárló által jelzett problémamegoldásnak Szerbiában, igaz, ehhez az is kell, hogy a Szerbiai Képviselőház elfogadja a Fogyasztóvédelmi törvény módosításait és változtatásait.
Az egyik legfontosabb újítás az lesz, hogy a peren kívüli megegyezés esetében megszűnik a felső határérték, ami eddig ötszázezer dinár volt, vagyis mintegy négyezer eurónál magasabb kártérítést nem kaphatott a károsult. A változtatás másik fontos része, hogy a bíróságon kívüli megegyezés esetében az úgynevezett tárgyaláson az eladónak kötelessége megjelenni. A törvényhozó a módosításokkal és a változtatásokkal arra törekedett, hogy megszüntesse azt a helyzetet, amelyben az eladó arra játszott, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a vevő reklamációját, mert a pórul járt és elégedetlen vásárlóknak nem fizetődik ki a hosszú, költséges és bizonytalan kimenetelű pert indítása. Az új javaslatok pontosan leírják, kinek kell reklamálni, azt kinek kell átvennie, s amennyiben a reklamáció az eladó szerint alaptalan, akkor meg is kell indokolnia írásban, hogy miért nem akar kártérítést fizetni a vevőnek.
Felgyorsítani és olcsóbbá tenni
A peren kívüli megállapodás intézménye eddig is létezett Szerbiában, s a módosításokkal ezt szeretnék egy magasabb szintre emelni. Mivel az országban a használtautó-kereskedések jelentős része továbbra is úgy gondolja, a vásárlás után neki már semmilyen kötelezettsége sincs, hiszen a vevő megnézte, majd meg is vette az autót, így az adásvételi szerződés aláírásától és a pénz kifizetésétől kezdve bármi történik a személygépkocsival, az csakis és kizárólag a vevő problémája. Pont ez a fajta gondolkodás és a használat során fellépő meghibásodások miatt jut igen sűrűn az eladó és a vevő vitája a bíróságig. Hasonló a helyzet a használt autóalkatrészek, valamint a szervizszolgáltatások esetében is, azonban mivel ott a legtöbb esetben sokkal kisebb összegről van szó, jóval kevesebb esetben kell a bíróságnak ítélkeznie. Annak ellenére, hogy a bírósági költségek az ötszázezer dinár alatti perek esetében megszűntek, és a törvény a fogyasztói perek esetében gyorsított eljárást ír elő, a gyakorlatban ezek akár évekig is elhúzódhatnak, és nem mellékesen igen drágák is lehetnek az ügyvédi és a szakvéleményi költségek miatt. Emiatt sokan, miután elutasítják a reklamációjukat, belenyugszanak a helyzetükbe, és a saját költségeken javíttatják ki a hibát annak ellenére, hogy az az eladó kötelessége lenne.
„A Fogyasztóvédelmi Törvény módosításai és változtatásai egy olyan testület bevezetését javasolják, amely a peren kívüli megegyezés során segítené a vita mielőbbi lezárását, és egy olyan megoldást igyekszik majd találni, amely mindkét fél számára elfogadható. Az egyik cél, hogy a fogyasztóknak lerövidítsék és olcsóbbá tegyék azt az utat, amely végén a megalapozott reklamációjuknak érvényt szereznek, a másik pedig, hogy a bíróságokat tehermentesítsék” – nyilatkozta a Sat plus szakfolyóiratnak Mladen Alfirović, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Egyesület tagja. Sok vitás esetet a különféle fogyasztóvédelmi szervek közbenjárásával sikerül megoldani, azonban az említett egyesületek csak nem formális eljárást folytathatnak le, és az eladók felé is csak javaslatot tehetnek, nincs semmilyen törvényes eszköz a kezükben, hogy rákényszerítsék őket a reklamáció elfogadására. A törvény módosításával létrehozandó testület esetében az eljárás már formális keretek között zajlana, és nem tarthatna kilencven napnál tovább.
Az eladónak is meg kell jelennie
„A formális ebben az esetben azt jelenti, hogy törvénnyel szabályozott és előre meghatározott szabályok és határidők szerint zajlik majd az eljárás, amely teljesen ingyenes a fogyasztóknak, azonban csakis a vevő indíthatja el azzal a feltétellel, hogy előtte jelezte az eladó felé a problémát, s megkapta az elutasító írásos választ. Az egyik legfontosabb újítás, hogy az eladónak kötelessége lesz megjelenni személyesen az eljárás során, amely végződhet megegyezéssel vagy egy ajánlással, hogy a felek hogyan próbálják meg rendezni a vitát. A testületet okleveles jogászok és mediátorok alkotják, akik abban segítenek, hogy olyan döntés szülessen, amelyet mindkét fél elfogad, és hogy senki ne verje magát bírósági költségekbe” – nyilatkozta Alfirović.
Az illetékes minisztérium munkatársai azt remélik, hogy a törvény módosítása után a használtautó- és az autóalkatrész-vásárlókat az új helyzet majd jobban motiválja, hogy megpróbálják kiharcolni azokat a jogokat, amelyek megilletik őket.
Az újonnan létrehozandó testület jó megoldásnak tűnik, azonban nem garantálja, hogy minden esetben sikerül „kibékítenie” a feleket, és olyan megoldást találni, amely a vevőnek és az eladónak is elfogadható, még akkor sem, ha a testület megállapítja, hogy a vásárlónak igaza van.
Nem kötelező érvényű, de…
A testület egy ajánlást ad, ami nem kötelező érvényű, vagyis az eladónak vagy a szerelőnek nem kötelessége azt elfogadni, viszont a vevő szemszögéből egy nagyon hasznos ajánlásról van szó, amit később a bírósági eljárás során felhasználhat. Felmerül és jogos a kérdés, hogy akkor mégis mi a különbség a fogyasztóvédelmi szervezetek és a testület között, hiszen egyik ajánlását sem köteles az eladó végrehajtani. Különbség azonban mégis van, méghozzá nem is elenyésző, ugyanis a testület egyik fél érdekeit sem képviseli, hanem az egész ügyet vizsgálja, s igyekszik végig független maradni, s csak a tényekre szorítkozni, míg a fogyasztóvédelmi egyesületek elsősorban a vásárlók szemszögéből közelíti meg az ügyet, és ahogy a neve is mondja, a fogyasztót képviselik. A másik lényeges különbség, hogy a reklamáció után az eladó mondja ki az utolsó szót, vagyis ő dönti el, elfogadja-e a reklamációt vagy elutasítja, míg a törvénymódosítás elfogadása után létrehozandó testület az, amelyik kimondja az utolsó szót, ami pedig nem más, mint egy olyan javaslat, amely szerintük mindkét félnek megfelelő.
