Teszi fel a címben olvasható kérdést Buzinkay György, a Momentum elnökségi tagja, aki egy blogbejegyezésben reagált Rónai Sándor kijelentésére. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője az mondta egy felszólalásában:
„Igazságtalan, hogy szavazni lehet a magyar határon túlról, ám „a következményeket csak a Magyarországon élők viselik.”
Buzinkay szerint Rónai azt gondolja, hogy „aki az urnához megy, és szavazatával dönt Magyarország sorsáról, az járuljon hozzá a kasszához is! Az szavazzon, aki viseli a döntése következményeit!” Ezért azt az EU-s büntetést, amit a magyar kormányra kiróttak, többek közt a határon túli magyar Fidesz-szavazókkal is megfizettetné. Tehát olyan büntetést kíván a határon túliakra is terhelni, melyet a magyar kormány a saját oligarcháival köttetett üzletek miatt kapott.
DK: Fizessék a határon túli fideszesek is az uniós büntetéseket
A Momentum álláspontja szerint ez egy nagyon rossz irány.
Szerintük, ahogy a programjukban is kifejtették: a nemzet a határainkon túl élő magyarokkal teljes, legyen szó kolozsvári vagy stockholmi, londoni vagy szabadkai honfitársainkról.
A Momentum szerint hibás dolog a határon túliakat egységes, a Fideszre szavazó tömbként bemutatni. A határon túliak többsége egyáltalán nem szavazott a magyarországi választásokon. Ráadásul a szomszédos országokban élő magyarok ugyanúgy csoportokat alkotnak, mint a magyarországi lakosok, akár országok szerint nézzük, akár ideológia szerint (vannak köztük konzervatívok, liberálisok, szociáldemokraták és másban gondolkodók is).
„Az utóbbi évtizedekben egyedül a Fidesz részéről építettek ki tudatos kapcsolatot a külhoni magyarokkal, ez meglátszik a támogatottságukban is. Sajnos azt látjuk, hogy ez a kapcsolatépítés a Fidesz számára főleg magyarországi politikai célokat szolgál. De ha ilyen megszólalásokkal találkoznak ellenzéki részről a határon túli szavazók, meglepő-e az, hogy nem rájuk szavaznak, hanem másra? (A szavazatok következményeit pedig ők is viselik: az általuk is választott kormány dönti el, hogyan fog viselkedni a magyar állam a külhoni magyarok irányába.)
Másrészt maga a felvetés teljesen életszerűtlen és a liberális demokráciák működési elveivel ellentétes. Ki és hogyan hajtaná be a határon túli magyarok közül ezt a pénzt? Beleszámít-e a mostani kormánypártra szavazó londoni magyar is Rónai felvetésébe? Ki tudná ellenőrizni, hogy ki volt szavazni és kire szavazott? A felvetés épp ezért életszerűtlen; egyedül hangulatkeltésre, árokásásra szolgálhat.
Felesleges (sőt, antidemokratikus) kétségbe vonni a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogát. Demokraták vagyunk: megadott jogot nem veszünk vissza. A külhoni magyarok képviseletének módjáról persze lehet vitát indítani, ahogy a Momentum is megtette a programjában. De ha abból a hibás gondolatból indulunk ki, hogy a szavazati jog a befizetések miatt jár, akkor a magyarországi magyarok egy részétől is el kéne venni a szavazójogot – például a tanulóktól vagy a nyugdíjasoktól.
Aki magyarként nem Magyarországon él tartósan és nem itt fizet adót, az cserébe nem is Magyarországon vesz igénybe közszolgáltatásokat, hanem javarészt Marosvásárhelyen vagy Londonban, ahol ideje nagy részét tölti. Ettől ő még ugyanúgy a magyar nemzet része.
Az sem világos a képviselő felvetéséből, hogy a felelősségek hogyan oszlanak meg.
Akkor a 2002 és 2010 között felhalmozódott államadósságot az MSZP- és SZDSZ-szavazóknak kellene visszafizetni?
A 2010 óta növekvő önkormányzati, egészségügyi, oktatásügyi adósságok a Fidesz-szavazók vállát terheljék?
Azt kéne megérteni, hogy egy hajóban evezünk. Felelősek vagyunk egymásért és a teljes magyarságért, éljenek bárhol is. Épp ezért van rendkívül káros hatása a hasonló megszólalásoknak, és épp ezért ártanak a magyar-magyar kapcsolatoknak.” – írta Buzinkay György, a Momentum elnökségi tagja.
