Amíg a közvélemény még mindig várja a választ arra, hogy a szerb kormány idén júliusban kulturális örökség részévé nyilvánított Braća Radić utcában véghezvitt rombolások miatt megbüntetnek-e bárkit is, addig nagyban tovább folytatódik más épületek lebontása a védetté nyilvánított övezetben, írja a Szabad Európa Rádió honlapja, amelynek a cikke arra is kitér, hogy a zűrzavart az okozza, hogy a rendelkezés az utcát védettség alá helyezi, azonban nem minősül minden ház védettnek.
A központban található Zmaj Jovina utcában a négyes házszám alatt a 3730-as számú parcellán található épületet bontották le, amely a 2019. november 14-én frissített kataszteri adatok szerint a kulturális örökség része. A kataszteri adatok szerint a terület a Dinamik Gradnja vállalté, amelynek az igazgatója a húszéves Marko Puškarev. Ugyanennek a cégben a tulajdonában van a Subota Vrlić utcában található 3727-es parcella is, amely párhuzamos a Zmaj Jovina utcával, s ez a parcella is a kulturális örökség része.
A két telek összterülete összesen 972 négyzetméter, s a Dinamik Gradnja a szabadkai építésügyi titkárságtól szeptember 26-án megkapta az engedélyt egy többemeletes lakótömb építésére. A végzésben található terv szerint az épület 15,5 méter magas lenne, egy pincéből, egy földszinti részből és három emeletből állna.
Szabadka: Bűnvádi feljelentést tesznek a Radić fivérek utcai rombolók ellen
Az értékes és a különösen értékes épületeket nem lehet lebontani, s nem is lehet a helyükre bármilyen objektumot megépíteni, ezt mondta a Szabad Európa Rádiónak Vladimir Džamić, művészettörténész.
„Az intézmény küld egy kérelmet az illetékes köztársasági intézménynek, hogy az utcát nyilvánítsák védetté, ahogy azt tették a Braća Radić utcával és minden egyébbel, ami a központban található. Azonban ezzel egyidejűleg a beruházó kérelmére valamiféle új feltételeket állít fel a Műemlékvédelmi Intézet, amelyben engedélyezik egyes épületek lebontását. És emiatt nem lehet tudni, hogy akkor most mi az álláspontja az intézetnek: az hogy valamit megóvjon, vagy az, hogy lebontson. Ha mindent lebontanak és megmarad csak a Városháza, akkor annak már magában semmi jelentősége nem lesz, mert nem a meghatározott környezetben található” – magyarázta Aladžić.
A minisztérium várja a bontással kapcsolatos adatokat
Korábban már a Szabad Magyar Szó is foglalkozott a Braća Radić utcában lebontott három épülettel, amelyek a 41-es, a 43-as és a 45-ös házszám alatt voltak. Az utcát a Szerb Kormány a kulturális örökség részévé nyilvánította. A 43-as és a 45-ös szám alatti épület műemlékvédelmi védettséget élvezett, azonban ennek ellenére ezeket is lebontották, csakúgy, mint a 41-es szám alatt található objektumot. Annak ellenére, hogy a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet nem hozott döntést az átminősítésekről, Szabadka Város Képviselő Testülete október 10-én elfogadott egy határozatot a városrész részletes rendezési tervének a módosításáról, miszerint ezen épületek is lebonthatóak.
A Szabad Európa Rádió érdeklődésére a Kulturális és Tájékoztatási Minisztériumban elmondták, hogy november 7-én találkoztak a Községközi Műemlékvédelmi Intézet és a szabadkai városvezetés képviselőivel.
Szabadka: Lerombolták a kormány által védetté nyilvánított épületeket
„A megbeszélésen döntés született arról, hogy a Községközi Műemlékvédelmi Intézet elvégzi az összehasonlító elemzéseket, s erről értesíti a minisztériumot, Szabadka önkormányzatát és a többi illetékes szervet is. Amikor megkapjuk a részletes jelentést, akkor a minisztérium a törvénnyel összhangban megteszi azokat a szükséges lépéseket, amelyek erre feljogosítják” – áll a minisztérium írásos formában elküldött válaszában.
A Zsinagógát is le kellett volna bontani?
A Községközi Műemlékvédelmi Intézet nemrég egy közleményt küldött el a tájékoztatási eszközöknek, amelyben többek között az áll, hogy az intézet szakmunkatársai a 2018-as év elején a tulajdonos kérésére megtekintették a 43-as házszám alatti objektumot, és megállapították, hogy az épület nagyon rossz állapotban van, össze akar dőlni. A közlemény szerint a bírósági szakértő is megtekintette az épületet, s tavaly júniusban elküldött átiratában azt közölte, hogy „minden tényt figyelembe véve megállapítható, ahhoz hogy az épület megfeleljen az alapkövetelményeknek a biztonság és a megbízhatóság területén, elengedhetetlen az elemek teljes rekonstrukciója vagy cseréje újakra”.
Szakmai szemmel nézve ez elegendő-e ahhoz, hogy az épületet lebontsák?
„Természetesen, hogy nem” – válaszolta erre a kérdésre Vladimir Džamić művészettörténész, aki a Szabadkai Zsinagóga példáját hozta fel, ugyanis 1979-ben az épület kupolája megroggyant. „Vajon akkor az egész zsinagógát le kellett volna bontani?” – tette fel a kérdést Džamić, aki szerint nagyon sok példa van arra, hogy a kulturális örökség részének nyilvánított épület katasztrofálisan rossz állapotban van, azonban a Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek az a feladata, hogy kötelezze a tulajdonost a javítások elvégzésére.
„Mivel kiderült, hogy az említett házszámok alatti épületek egy építészettel foglalkozó cég tulajdonában vannak, nekik ez semmiféle problémát nem kellett volna, hogy okozzon, hiszen Szabadka szerte többszintes épületeket emelnek”.
Igor Dulić, a DG Company igazgatója a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy az említett három házszám alatti épületekkel kapcsolatos valamennyi engedélynek a birtokában vannak.
Magyar óvodát épít a Magyar Nemzeti Tanács
Nem messze az említett 41-es, 43-as és 45-ös házszámtól, a Braća Radić utcában található Zillich Anna családi háza, amely mellett balról és jobbról is lebontottak egy-egy épületet. A 67-es és a 71-es házszám alatt leontott objektumoknak nem volt műemlékvédelmi besorolásuk, így ezeket le lehetett bontani, azonban a helyükön olyan épületet kell felépíteni, amely összhangban van a Községközi Műemlékvédelmi Intézet által előírt feltételekkel.
Zillich Anna elmondta, hogy a mellette levő házakat a Szekeres László Alapítvány vette meg, amelynek az alapítója a Magyar Nemzeti Tanács, amely a Vajdasági Magyar Szövetség ellenőrzése alatt működik. A VMSZ a Szerb Haladó Párttal közösen alkotja Szabadkán a hatalmi koalíciót. Zillich Anna elmondta, hogy őt is megkeresték, s a nyomásgyakorlás is megvolt, hogy adja el a házát, de ő ebbe nem egyezett bele.
„Ez a családi házam, ami az őseimé volt, s az 1800-as évek végén épült. A szüleim 1962-ben renoválták. Mellettem, a 67-es házszám alatt a tulajdonos eladta a házát a Szekeres László Alapítványnak, akiknek a képviselői mindjárt közölték is, hogy le fogják bontani, mert oda egy magyar óvodát építenek majd. A 71-es házszám alatt levő épület valóban bontásra való volt, mivel ott tizenöt éve senki nem élt. Én négyszáz négyzetmétert adtam el a parcellából, így ők most körülöttem U alakban építkezhetnek. Mint látják, pénzzel mindent lehet. Nagy nyomás volt rajtam, hogy az enyémet is lebontsák, de nem adtam be a derekam a szüleimhez kapcsolódó emlékek miatt, akiknek ez a ház sokat jelentett. Érzelmileg én is kötődök a házhoz” – mondta Zillich.
Nyitóképünkön Zillich Anna háza látható, amely mellett jobbról és balról is a Magyar Nemzeti Tanács épít majd egy magyar óvodát (nyitókép forrása: Szabad Európa Rádió)