Elgondolkoztató lehet, hogy miért csatlakoztak önkéntesek – nők és férfiak – Horvátországból az Iszlám Államhoz, az azonban még elgondolkoztatóbb, ha valaki az ISIS bukása után nem kíván onnan visszatérni, írja a Slobodna-Bosna, a Szabad Európa Rádió és a New York Post cikkeit összegezve a Balkánmozaik blog.

Horvátországban a régió többi országától eltérően nem tiltott a külföldi háborúban való részvétel, a biztonsági szervek információi szerint a kalifátusba hét horvát állampolgár érkezett, öt nő és két férfi. Tudomásuk szerint a férfiak a harcok során meghaltak, a nők táborban vannak. Egy kivételével kettős állampolgárok, a 32 éves Dora Bilić az, aki csak horvát állampolgársággal rendelkezik. Ő az, aki nem kíván visszatérni a hazájába, még a nevét is megváltoztatta.

A hír meghökkentett mindenkit, akik ismerik a Bilić családot: Dora apja ismert mezőgazdasági szakember, anyja építész, testvére jogi diplomát szerzett, nagymamája gyógyszerész, nagyapja villamosmérnök, mind értelmiségiek, katolikus család, akik értetlenül állnak lányuk átalakulása előtt.

Dora Bilić több nyelven beszél, szeretett Európában utazgatni, múzeumokat látogatni, a fordulópontot az életében Londonba érkezése jelentette. Ott ismerte meg jövendőbeli férjét, aki olyan erős befolyással volt rá, hogy vallását is elhagyta és a radikális iszlámhoz csatlakozott. Ez a házasság nem tartott sokáig, Dora hagyta el a férjét, mert számára már nem volt elég szélsőséges. Válása után, 2012-ben úgy döntött, hogy a saját ízlése szerinti sokkal radikálisabb társat keres, akit meg is talált a vahabiták közösségében a boszniai Gornja Maočaban. Ott találkozott a bosnyák Senad Avdić Čadoval, aki abban az időben a feleségével és a gyerekével élt a faluban. Elvált, rövid időn belül összeházasodtak Dorával és még abban az évben a szerbiai Sandžakon és Törökországon keresztül Szíriába utaztak. Avdić 2014-ben Rakkaban egy bombatámadásban életét vesztette.

Az utolsó információ ez év februárban jelent meg Doráról, akkor a szír-iraki határon lévő Baghouzban, a dzsihádisták utolsóként megmaradt városában látták. A Slobodna Dalmacija c. hetilap februárban közölt egy boszniai állampolgárságú nőtől kapott hírt, aki ugyancsak Szíriában volt: „Dora és az én nővérem nem egy táborban vannak Szíriában, de rendszeresen beszélnek. A testvéremtől tudom, hogy Dora az Al-Holban van. Rakkaban ismerkedtek meg, mindketten ott éltek a családjukkal.”

Egy másik informátor úgy fogalmazott, hogy „nem tudom pontosan, mi a célja, de ahogy most látom, nem hiszem, hogy el akar innen menni. Egy új országot akar, azt várja itt.” Hozzáteszi, hogy Dora a táborban nőket masszíroz, mert szakmája szerint gyógymasszőr, és megszakított minden kapcsolatot a balkáni asszonyokkal, főleg szíriaiakkal barátkozik. Minden valószínűség szerint ott van vele a Senad Avdić Čadoval kötött házasságából született kislánya is, aki 5-6 éves lehet.

Az Al-Hol tábor Szíria észak-keleti részén fekszik. A drótkerítéssel körbevett sátrak végtelen sorában több mint hetvenezren élnek sivatagi körülmények között hónapok óta. Többségében szíriaiak és irakiak, 15% harmadik országbeli. Egy humanitárius szervezet felmérése alapján 62 különböző ország polgárairól van szó. Az ENSZ humanitárius koordinációs irodája adatai szerint a táborlakók közel kétharmada 18 év alatti, 27%-a nő. A táborban nehéz ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz jutni.

Irena Holak. Fotó: New York Post

A horvát biztonsági szolgálat jelentésében állítólag említenek egy másik horvát nőt az ISIS soraiban. Róla akkor lehetett hallani, amikor 2011. szeptemberben amerikai dróntámadásban megölték Anwar al-Awlaki jemeni Al-Kaida vezért. Röviddel ezután Morten Storm dán hírszerző tiszt közzétette a történetet. Ebben elmondja, hogy Anwar al-Awlaki felesége volt egy fiatal szőke horvát nő, Irena Holak, aki az iszlámra való áttérése után a nevét Aminára változtatta. A dróntámadáskor ő is a férjével volt a konvojban, de túlélte és minden bizonnyal ma is Jemenben él. A horvátországi családja minden nyomát elveszítette. (a képen Irena Holak. A New York Post fotója)