A brit politika »trumpifikálása«

A londoni The Independent kritikusan szemléli Johnson diadalmát:

„A brit politika egész tájéka változik. A »piros fal« (a Munkáspárt) morzsolódik. Mert megfigyelhetjük a brit politika trumpizálását és a régi konzervatív szövetség átalakulását egy meghajtott populista mozgalommá, amelynek hiányoznak a szilárd alapelvei és mindinkább a személyiség kultuszának jeleivel jár. Nagy-Britannia a jövő hónapban kétségtelenül formálisan fogja elhagyja az EU-t. A miniszterelnök erre felhatalmazást nyert, bár kétes közlemények segítségével, de személyes tekintélye és parlamenti aritmetikája azt jelzik, hogy kilépési megállapodását   könnyen elérheti a parlamentben. De a Brexit még nem ért véget. Ez csak az első szakasz vége.”

Johnson bízott Corbynben

A londoni The Times méltányolja a konzervatívok győzelmét:

„Boris Johnsonnak sikerült egy rendkívüli politikai manővere. A konzervatívok vezetését abban a pillanatban vette át, amikor saját pártja a Brexit párt és a Liberális Demokraták között állva az összeomlás szélén volt. Most nagy győzelmet aratott. Ő és Dominic Cummings kivívták a megfelelő időzítést és az üzenetet. Ugyanakkor gátlástalanok voltak a koalíciójuk összehegesztésében…. Szerencséjükre is támaszkodhattak, aminek legnagyobb része elsősorban Jeremy Corbyn volt. Ő gondoskodott arról, hogy a mérsékelt konzervatívok a Tory-t választják, annak ellenére, hogy kétségeik voltak Boris Johnsonnal szemben. Nem egyesítette sem a liberális baloldalt, sem pedig azokat, akik a középső irányzatot képviselték a Brexit megállításához vezető úton, és nem győzte meg a tradicionális Labour párti szavazókat sem, akik egy populista manifesztum mögött álltak.”

Az EU-ból való távozás csak egy lélegzetvételnyi szünetet jelent

A Neue Zürcher Zeitung rámutat egy új »No-Deal« forgatókönyv veszélyére:

„A »Vigyük magunk után a Brexitet« imamalom szlogénje nyilvánvalóan nem  vesztette el hatását. A legtöbb Brexit-követő a Tory pártra szavazott. … A most  január 31-ére várható EU-ból való kilépés sok brit meglepetésére csak rövid lélegzetvételnyi szünettel fog járni, mivel ellentétben a választási kampányban elhangzott miniszterelnöki szólamokkal, a Brexit semmiképpen sem számít »készételnek«. Az átmeneti időszak februárban kezdődik, majd a dráma a következő fordulóba megy: a Nagy-Britannia és az EU közötti jövőbeli összetett kapcsolatokról szóló tárgyalások következnek. A feleknek rövid távon megállapodásra kell jutniuk 2020 végéig – Johnson már kizárta a tárgyalások meghosszabbítást. Ha addigra nincs megegyezés a felek között, felmerül egy másik kockázat, a »No-Deal» (Nincs megállapoás) forgatókönyv. A Brexit valódi éjszakája.”

Johnson győzelme

A milánói Corriere della Sera Johnson győzelméről ír:

„Európa elveszíti Londont, ezúttal valóban. A világ legrégibb demokráciája 2016. június 23-án éjjel labirintusba lépett. Három és fél év tárgyalások és meggondolások; egy előrehozott választás, amely semmit sem oldott meg; Theresa May bukása; Boris Johnson belépése. A Brexit valódi éjszakája ez. A miniszterelnöknek most több mozgástere van: tárgyalnia kell egy zökkenőmentes  kilépésről, amely garantálja a külföldi munkavállalók jogait és a kereskedelem szabadságát. Boris Johnson a Brexitre támaszkodott ezeken a történelmi választásokon. Megnyerte.”

A kócos bohóc diadala: Boris Johnson (Fotó: Stefan Rousseau, Reuters)