Az Alternatíva Vajdaságért – Magyar Mozgalom – VMDK – Új Szerbia nem ellenzi, hanem üdvözli azt, hogy önálló jogi személlyé alakul a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar – mondta pénteken a tartományi képviselőházban megtartott sajtótájékoztatóján Csonka Áron.

Az ellenzéki képviselő csoport képviselője azonban komoly aggályoknak adott hangot, amiért az MTTK pártbefolyás alá kerül, vagyis párt-zsákmánnyá válik, tekintettel arra, hogy az intézmény tanácsába kinevezett öt személy mindegyike vagy a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, vagy a VMSZ-hez nagyon közelálló személy.

Csonka Áron rámutatott, hogy az Újvidéki Egyetem Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara jogi státusának megváltoztatásáról szóló tartományi képviselőházi rendelet ötödik szakaszának értelmében a Kar Tanácsának megalapításáig, a Felsőoktatásról szóló törvénnyel, valamint a Kar statútuma és általános működési és szervezési szabályzataival összhangban, a Tanács tevékenységét az alábbi összetételű ideiglenes tanács fogja végezni:

1.) dr. Crnković Gábor, elnök,

2.) Rövid Jenő, tag

3.) Pásztor Krisztina, tag

4.) Baráth Gábor Gergely

5.) Jerasz Anikó, tag

– A megbízott dékán mellett, aki a végrehajtó szerv, ez a tanács az intézmény igazgatási szerve. A kar hatályos dokumentumai szerint azonban a tanácsba olyan kiemelkedő egyéniségeket kell delegálni, akik nyomot hagytak az akadémiai szférában. Kinevezésüket a Magyar Nemzeti Tanácsnak is véleményeznie kell. Sajnos a párttagságon, vagy a párthoz való közeli viszonyon kívül nem igazán látjuk, hogy ez az öt személy az akadémiai szférában bármi olyan kimagaslót letett volna az asztalra, ami alkalmassá tenné őket arra, hogy e testület tagjai legyenek. Ezt nem én mondom politikusként, hanem ezt akadémiai tagok és doktorandusz egyesületek vezetői mondják! A jelöltek önéletrajzából e következőket lehet tudni:

Dr. Crnković Gábor a bácskossuthfalvi általános iskola igazgatója és teljes vállszélességgel támogatta a VMSZ nemzeti tanácsi listáját, Rövid Jenő a VMSZ horgosi helyi szervezetének az elnöke, Pásztor Krisztina Pásztor Bálint parlamenti képviselőnek, a VMSZ alelnökének a felesége, illetve Pásztor István tartományi házelnöknek, a VMSZ elnökének a menye. Baráth Gábor Gergely az MNT tagja, az oktatási bizottság elnöke, Jerasz Anikó pedig az MNT végrehajtó bizottságának elnöke. Felmerül a kérdés, hogy ők majd a Magyar Nemzeti Tanácsban hogyan fogják majd saját magukat véleményezni?

– mutatott rá Csonka Áron, és azt mondta, a tanács tagjainak pártkötődése alapján joggal merül fel a gyanú, hogy az MTTK zsákmányként pártegyetemmé válik, ahol pártkáderek számára gyártják majd a diplomákat. A politikus azt a kérdést is feltette, hogy az efféle hozzáállás mit hoz a magyar közösség számára.

– Ha már az oktatás szóba került, ki kell térnem még egy nagy botrányra, ami a napokban alapjában rengette meg a vajdasági magyar közösséget, ez pedig a zentai általános iskolai igazgatóválasztás. A Petőfi iskolában igazgatóválasztás volt, melyen két VMSZ-es jelölt csapott össze, Urbán Zsuzsanna és Gordán Kolos. Miután Urbán Zsuzsanna az iskolaszéki szavazáson alulmaradt, kiállt a nyilvánosság elé és elmondta, hogy őt személyesen a tartományi képviselőház elnöke, azaz a VMSZ elnöke, Pásztor István hívta fel telefonon és kérte, hogy vonja vissza pályázati anyagát.

Urbán Zsuzsanna: Felbosszant, hogy a közösséget büntetik azért, mert nem vonom vissza a pályázatomat

Az igazgató választási folyamat lebonyolítására létrehozott bizottság nagyon pozitívan véleményezte a pályázatát az interjú során, tizenhat szavazattal kapott többet a másik jelöltnél a dolgozói gyűlésen, azonban úgy tűnik, mindezek ellenére nem Urbán Zsuzsanna lesz a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség Gordán Kolost támogatja.

Csonka Áron nemtetszését fejezte ki a pártelnöki telefonhívás kapcsán:

Én azt kérdezném, hogy mi jogon tette ezt Pásztor, milyen jogon befolyásol ő egy ilyen intézményvezetői választást?

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ez felháborodást váltott ki a magyar közösségen belül, és erre reagálva Pék Zoltán képviselő, a VMSZ zentai alapszervezetének elnöke sajtótájékoztatón azt mondta, hogy azért nem tudták Urbán Zsuzsanna jelölését támogatni, mert a tartományi és köztársasági ellenőrzések során megállapították, hogy Urbán Zsuzsanna nem a törvényekkel összhangban vezette az intézményt, amiért már rég le kellett volna váltani – emlékeztetett Csonka, majd így folytatta:

Fel kell tennünk a kérdést, hogyha a tartományi oktatási titkár, Nyilas Mihály úr tudott ezekről a visszásságokról, akkor miért nem lépett? Miért titkolta el? Miért nem járt el a törvény szerint?

– mondta Csonka, aki szerint annak nagyon rossz üzenete van, hogy azok, akik a párt támogatását élvezik, következmények nélkül követhetnek el törvénysértéseket, állapította meg az ellenzéki politikus.

Pék Zoltán: Urbán Zsuzsannát le kellett volna váltani, de a párt elérte, hogy ez ne történjen meg

Olyan információk jutottak a birtokunkba, amelyek azt bizonyítják, hogy Urbán Zsuzsanna igazgatóként komoly mulasztásokat vétett, amit az illetékes szervek is feltártak – mondta Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán tartottak meg, s amelyet azért hívtak össze, hogy elmondják, a megbízott igazgató miért nem élvezte a VMSZ támogatását az igazgatóválasztás során.

A 2020-as évi költségvetést illetően Csonka Áron megjegyezte, hogy a tartományi büdzsé lényegesen kevesebb, az alkotmány által garantált köztársasági költségvetés hét százalékánál, és rámutatott, hogy Belgrád városának kétszer akkora a költségvetése, mint a teljes Vajdaság Tartománynak, ami a politikus szerint nagyon elgondolkodtató.

– A foglalkoztatási terv nem irányoz elő olyan mechanizmusokat, amelyek szavatolnák a részarányos foglalkoztatást. Ez egy alkotmányos kategória, és a tartományi ombudsman jelentése is kimutatja, hogy a tartományi szervekben és magában a tartományi kormányban, a tartomány által alapított vállalatokban, igazgatóságokban nincs meg a megfelelő nemzetiségi struktúra. Sőt, Vajdaság statútumának 22. szakasza előirányozza azt a lehetőséget, hogy amennyiben ez a szám drasztikusan csökken, akkor a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében lépések foganatosíthatók. A káderügyi tervből nem látszik, hogy ilyen lépések foganatosítását tervezték volna.

Ilyenkor fel kell tenni a kérdést, hogy az a kisebbségi párt, amely részt vesz a hatalomgyakorlásban, miért nem élt ezzel a lehetőséggel? Miért nem törekszik arra, hogy az 5,6 százaléknyi magyarságot, amennyi jelen van a tartományi szervekben, felemelje 13 százalékra? Hiszen az utolsó népszámlálás adatai szerint a magyarok részaránya Vajdaságban pontosan ennyi

– figyelmeztetett Csonka Áron, aki sajtótájékoztatóján továbbá kifogásolta a Béreg, Zombor, Szenttamás, Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda területrendezési terveit is. A térségbe tervezett út ugyanis bizonyos szerb üzletemberek, illetve az Al Dahra cég tulajdonában lévő földek mentén épülne, ugyanakkor kikerülné a településeket, ezzel pedig a legdrágább dűlőút lenne a világon.

Fotó: MTI / Molnár Edvárd