Amerika mély válságban
A római La Repubblica a Trump elleni vádemelésről a következőket írja:
„Donald Trump az Egyesült Államok harmadik elnöke, aki közjogi felelőségre vonással való szembesülésével bevonult a történelembe. A washingtoni kongresszus egy förtelmes fejezetet ír egy Amerika számára tragikus napról […] Két Amerika szembesül egymással. Az emberek fele úgy véli, hogy a Fehér Házban egy bűnöző súlyos bűncselekményt követett el, mert megsértette az alkotmányt – és ezáltal méltatlan a nemzetet képviselni és irányítani. A másik fél viszont úgy gondolja, hogy a vádakozás politikai bosszú, egy olyan bosszú, amelyik a 2016. évi választásokat érvénytelenítené. A nyugati liberális demokráciák legrégebb és legerőteljesebb példája válságába jutott, és ez a válság nemcsak a politikát és az alkotmányt érinti, hanem […] a nyilvános diszkurzust és a polgári párbeszédet is.”
Lehet, hogy a demokraták elszámolták magukat
A londoni Times napilap a vádeljárásról ezt írja:
„A demokraták azt remélik, hogy felheccelhetik a nemzetet Donald Trump ellen, és megakadályozhatják újraválasztását jövő év novemberében. De az amerikai választópolgárok számára szinte ismeretlenek Trumpnak egy külföldi kormányfővel folytatott beszélgetéséről szóló leleplezések, és ezek ezért kevés hatással voltak a közvélemény-kutatásokra [.…] A közjogi felelőségre vonás fontos alkotmányos eszköz, de csak ritkán, óvatosan és nem túlzott sürgőséggel szabad alkalmazni. Lehet, hogy a demokraták elszámították magukat, amikor megpróbálták ezeket az eszközöket felhasználni a 2020-as választási kampányukban. Sok szavazó úgy látja, hogy a választások a viták rendezésének logikus ideje. És Trump bázisa a közjogi felelőségre vonását a washingtoni vezető réteg újabb kísérletének fogja tekinteni, hogy bajnokát bajba hozza.”
Az Oregonian napilap címoldala: „Felelősségre vonva”
Trump megérdemli a vádat
A Washington Post ezt írta erről:
„Függetlenül attól, hogy egy szenátusi döntés Trump úr elítéléséhez és pozíciójából való eltávolításához vezet-e majd vagy sem, ő mindenképpen megérdemli a korábban csak két másik amerikai elnökkel szemben indított eljárást. A két közjogi felelőségre vonás felé irányuló eljárás megerősíti demokráciánk alapvető normáit: az elnökök nem használhatják fel hatalmukat arra, hogy külföldi kormányokat megzsaroljanak, és nagymértékben visszautasítsák a kongresszus ellenőrzését. Mivel Trump úr tagadta a szabálytalanságokat, még inkább szükség van a képviselőház beavatkozására.”
A választóknak meg kell védeniük a demokráciát
A New York Times így kommentálta a képviselőházi döntést:
„Végül nem valószínű, hogy a képviselőházban zajló vádeljárás megvédi az országot Trump úr hatalommal való visszaélése ellen. Ez azért van, mivel pártja vezetőségének a hatalom fontosabb, mint azok az alapelvek, amelyek mögött állítólag állnak. Az amerikai demokrácia megvédésének csak egy módja van: azokat az elveket, amelyeket értékesek, meg kell védeni, és azokat pedig, akik ehhez nem tartják magukat, el kell távolítani a hivatalukból. ”
Amerika szomorú pillanata
A varsói Gazeta Wyborcza az alábbiak szerint látja a Trump elleni vádemelést:
„Szomorú pillanat ez Amerika számára. És nem azért, mert az ország elnökét most hivatali visszaéléssel, a kongresszus kivizsgálásának megakadályozásával vádolnak. Ez egy bizonyos egyénnek, nem pedig a rendszernek a kudarca. […] A probléma az, hogy Trumpot szinte automatikusan ártatlannak fogják találni. A republikánusok nem is úgy cselekednek, mintha pártatlan bíróként viselkednének. De miért zárkóznak el a republikánusok? Mert ezt megengedhetik maguknak. 1974-ben elfordultak Richard Nixontól, mert féltek, hogy később azért mindent meg kellene fizetniük a szavazóurnákban. De Trump továbbra is élvezi a republikánus szavazók 90 százalékának támogatását.”
Trumpot továbbra is bizonyítékok nélkül vádolják
A berlini Die Welt am Sonntag az Egyesült Államokban zajló vádeljárásról ezt írja:
„A republikánusok azt akarják, hogy az alkotmányos vád miatti eljárás mihamarabb érjen véget a szenátusban, és Trumpot a lehető leghamarabb időn belül fentsék fel a vád alól. De a republikánusok ezt a számtást a nagyhatalmú demokrata Nancy Pelosi nélkül tették meg. A ház szóvivője nem továbbította eddig a vádakat a szenátusnak. Ő tanúvallomásokat akar kikényszeríteni és a republikánusok tombolnak emiatt. Pelosi, a tapasztalt hatalmi bróker ügyesen használja ezt az eszközt. Ő tudja, és Trump valószínűleg sejti: mindaddig, amíg az elnököt nem mentik fel a vád alól, vádlott marad. Legalább 2020. januárjáig, de talán még annál hosszabb ideig is.”
A republikánusok szemében a Föld nem kerek
A zürichi NZZ am Sonntag ezt írja a Trump ellen kezdeményezett vádemelésről:
„Még akkor is, ha Trumpot nem váltják le, az ellene folyó vádemelés történelemet ír. Minden más kérdéses. Az a beszélgetés is, ami kezdetektől fogva okot adott vádemelésre: Donald Trump és Wolodimir Szelenszki ukrán miniszterelnök közötti telefonbeszélgetés. Erről a beszélgetésről létezik egy leirat, amely gyakorlatilag mindent fekete-fehérben rögzít. A vádemelés tehát mindennek előtt a szomorú igazságot mutatja: az Egyesült Államokban nem létezik több tény. Az ország polarizálódott – itt a Trump támogatói vannak, ott a demokraták választói. A demokraták részére kerek a világ, a republikánusok számára nem kerek. A vád alkotmányos intézete egy vicc lett csupán. Az amerikai demokrácia értelmes intézményét kivájták.”
A diktátorhatnék lufielnök a New York-i Rockefeller Központ tornya előtti légtérben (Fotó: AP/USA Today)
