Az értéktőzsde idei meredek emelkedése miatt a világ leggazdagabb embereinek vagyona óriási mértékben növekedett. Nem csoda: a New Yorki Dow Jones értéktőzsde 2019 utolsó előtti napjának zuhanása után is 28.645 ponton állapodott meg, ami 22,8 százalékkal magasabb mint egy évvel ezelőtt. A német Dax pedig még erőteljesebben növekedett, és egyes számítások szerint elérheti a 12.171 pontot az év végén, ami 15,27 százalékkal lenne magasabb a tavalyinál. Így a világ 500 leggazdagabb embere összesen 1200 milliárd dollárral lett még gazdagabb egy év alatt, közölte a Bloomberg pénzügyi szolgálat, amely rendszeresen közzéteszi a világ milliárdosainak ranglistáját. A leggazdagabbak összesített vagyona a Bloomberg szerint az idén 25 százalékkal, mintegy 5900 milliárd dollárra nőtt.

A technológia mindenek előtt

A nagy technológiai cégek részvényei ismét jelentősen drágultak az idén. Így az Amazon részvényei 24 százalékkal, a Microsoftéi pedig 56 százalékkal emelkedtek, aminek következtében a világ leggazdagabb embere idén is az Amazon alapítója, Jeff Bezos, akinek vagyona eléri a 116 milliárd dollárt. Őt követi Bill Gates, a Microsoft társalapítója, akinek vagyona 113 milliárd dollárt tesz ki. De ennek ellenére Bezos idei vagyona kevesebb mint a tavalyi, mert válása után volt felesége, MacKenzie lett az Amazon tulajdonosa 4 százalékban, Bezosnak pedig „csak” 11 százalék maradt. De ez sem kevés persze, ha figyelembe vesszük, hogy az Amazon tőzsdeértéke jelenleg 960 milliárd dollár.

A Facebook részvényára még nagyobb mértékben megugrott, mint az Amazoné és a Microsofté – kb. 60 százalékkal, ami Mark Zuckerberget, a világ legnagyobb közösségi hálójának az alapítóját és vezérigazgatóját 27 milliárd dollárral tette gazdagabbá. Így az ő összvagyona közel 80 milliárdot tesz ki, amivel Bloomberg szerint Zuckerberg az ötödik leggazdagabb ember a bolygón.

A Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin, akiknek vagyona 65, illetve 63 milliárd dollár, a hetedik és a nyolcadik helyre került. Ők nemrég kiléptek az Alphabet Holding operatív vezetéséből, amely magában foglalja a Google keresőmotort és a YouTube videóplatformot, valamint azokat a vállalatokat, amelyek az önjáró auókon vagy az emberi élettartam meghosszabbításán dolgoznak – de egyelőre nem hoznak hasznot. Az Alphabet vezérigazgatója most a Google-főnök Sundar Pichai lett.

A „régi” gazdaság sem maradt le

A legnagyobb vagyonnövekedést azonban az ún. „régi gazdaság” vállalkozója, a francia Bernard Arnault érte el. Ő az LVMH luxuscikkek gyártójának legnagyobb részvényese, amelynek részvényára ebben az évben 62 százalékkal növekedett. Ehhez a céghez olyan ismert márkák tartoznak, mint a Louis Vuitton és a Christian Dior. Bezos és Gates után Arnault az egyetlen milliárdos, akinek a jelenlegi listán több mint 100 milliárd dolláros vagyona van.

A negyedik helyen a legendás befektető, Warren Buffett áll közel 90 milliárd dollárral, a hatodikon pedig a spanyol textilipari vállalkozó, Amancio Ortega, akinek vagyona 75 milliárd dollárt tesz ki. A leggazdagabb német, Dieter Schwarz, a Lidl tulajdonosa a 40. helyen áll, több mint 25 milliárd dollárral. A leggazdagabb kínai továbbra is Jack Ma internetes vállalkozó 47 milliárd dolláros vagyonnal. A volt tanár az 1990-es évek végén alapította az Alibaba nevű technológiai céget.

A leggazdagabbak listáján többnyire olyanok találhatók, akik saját maguk sikeres vállalkozást indítottak, vagy ilyen emberek örökösei. A vezető menedzserek inkább csak kivételt képeznek: közöttük a leggazdagabb Steve Ballmer, a Microsoft korábbi vezérigazgatója, aki 58 milliárdot „ér”.

Az első 500-ban 171 amerikai, 53 kínai és 23 orosz milliárdos található. A nem-orosz Kelet-Európa csak két multimilliárdossal dicsekedhet: Petr Kellner cseh (12,9 milliárddal a 112. helyen) és Bidzina Ivanishvili grúz mágnással (5,5 milliárddal a 375. helyen). Soros György 6,7 milliárddal a 274. helyen áll. Az 500-ba ezúttal legalább 4,3 milliárdos vagyonnal lehetett bejutni.

A szupergazdagokat kimutató statisztikák azonban politikailag nem vitamentesek. Az Egyesült Államokban és Európában is felmerült a kérdés, hogy ez a hatalmas vagyoni egyenlőtlenség elfogadható-e. Amerikában például a demokrata elnökjelöltek közül Bernie Sanders és Elizabeth Warren is a helyzet bírálatával kampányol.

(Illusztráció: Pixabay)