Kevesen tudják, hogy Szabadka nem csupán kulturális értékekkel és emlékekkel van tele, hanem egy olyan repülőtérrel is rendelkezik, amely elsősorban a repülős sportok megélését, másodsorban pedig a kiváló kikapcsolódást szolgálja.
A város közelében elfekvő, ismertebb nevén Bikovo Airport egy olyan, hosszú évtizedek óta jól működő sportegyesület, amely nevét Békova település szerb nevéről kapta. A terület kifutópályája 1200 méter hosszú és 100 méter széles, fűvel borított. Az egyesület létét olyan alapkiképzések alkotják, amelyek sportpilótákat, ejtőernyősöket, sárkányrepülősöket, siklóernyősöket képeznek. Tevékenysége azonban mindemellett a tandemugrást és a panorámarepülés lehetőségét is biztosítja az érdeklődők számára. Az egyesület, amelynek elnöke Branimir Vuković, hozzávetőlegesen mintegy nyolcban klubtagot számlál, és nemcsak a térségben, hanem országosan is ismert és elismert. Ezt jól bizonyítja az is, hogy az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeznek olyanok, akik a repülés szerelmesei, és akik élményeiket a szabadkai sportegyesület falain belül kívánják gazdagítani.
A pilóta-alapképzést, mint magukat a repüléssel kapcsolatos sportokat, egyaránt ajánlatos kicsiknek és nagyoknak kipróbálni, egyrészt azért, mert élmény kortól és nemtől független, másrészt pedig, mert ez a fajta élmény minden egyes alkalommal más és más. Nos, tagadhatatlan, hogy a Bikovo Airport sportegyesület a térség egyik legkülönlegesebb és minden bizonnyal az egyik legegyedibb sportegyesülete. A szabadkai Dudás Árpád nyugalmazott alezredes pilóta és a szintén helybéli Molnár Péter pilóta hosszú évek óta immár az egyesület oszlopos tagjai. Elmondásuk szerint minden egyes sporttevékenység, amely a hasonló repüléshez kapcsolódik, nagyon különleges és látványos.
„A tévhitekkel ellentétben a repülős sportok igen biztonságosak! Nagyon komoly rendeletekhez kötöttek az alapképzések oktatására és a sporteszközök használatára, karbantartására vonatkozó tudnivalók és szabályok. Ezek a sportok kortól, nemtől függetlenek, mindenki számára egyaránt hatalmas élményt nyújtanak” – mondta Dudás Árpád.
Molnár Péter pilóta hangsúlyozta, hogy nem csupán az adott sportágak és a pilótaképzés keretében próbálhatják ki az érdeklődők a sportegyesület kínálatát, hanem puszta kíváncsiságból is. Persze csak abban az esetben, ha az időjárás is úgy akarja. Mert, ha valami, akkor ebben az esetben a meteorológiai kilátások igencsak meghatározóak.
„Nagyon fontos, hogy azok, akik komolyabban és mélyebben bele kívánják magukat ásni a sportrepülésbe vagy az ehhez kapcsolódó sportokba, mindamellett, hogy el kell sajátítaniuk az alapképzés elméleti és gyakorlati tudnivalóit, megfelelő egészségügyi állapottal kell rendelkezniük. Ezt a megfelelő papírral kell bizonyítaniuk” – emelte ki a pilóta.
Azoknak, akik még nem töltötték be a 18. életévüket, szülői beleegyezés és aláírás szükséges ahhoz, hogy részt tudjanak venni ezeken a tanfolyamokon. Viszont akik mindössze élményt szeretnének szerezni mindenféle feltétel nélkül, megtehetik, ha rendelkeznek megfelelő anyagi feltétellel, mert tagadhatatlan, hogy ez a fajta sport és a hozzá kapcsolható élményszerzés nem feltétlenül az olcsó mulatságok táborába tartozik, azonban képes olyan emlékezetes pillanatokat szerezni, amelyek kétségkívül felejthetetlenek. A pilóták elmondták, hogy a Bikovo Airport fennállása óta eddig minden évben megszervezte az egyéni, egy-egy sportágra irányuló versenyét, és ez nem lesz másként jövőre sem. Elárulták, emellett terveik között szerepel az éjszakai panorámarepülés, valamint az éjszakai ejtőernyőzés, illetve a tandemugrás megvalósítása is, amely minden bizonnyal sokkal szívhez szólóbb élménnyel bír majd.
Nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy a pilótákkal való beszélgetést egy panorámarepülés előzte meg – nagy-nagy örömömre –, amely során megismerkedtem a leglényegesebb dolgokkal. Kijelenthetem, a kilátás maga volt a csoda! A levegőben ugyanis egy pillanatra megállt az idő, nekem pedig volt szerencsém néhány hosszabb percen keresztül megfigyelni az otthont, azaz a Vajdaságot. Vagyis a síkság egy apró kis töredékét. A gondosan megmunkált földeket. Az utakon guruló autókat, a neves épületeket, a gyárakat, a körülöttük tevékenykedő, porszemnyinek tűnő embereket, a Palicsi-tavat, a felhőket és a napot, amelynek sugarai langyosan melengették az arcom. Hát ez az, ahonnan elindultam! – jutott eszembe újra és újra. Egy darab az otthon melegéből.
