Az első indiai teaszállítmányt 1839. január 10-én értékesítették Londonban. Innentől számít az angol tea valóban angolnak.

A tea több ezer éves múltra tekint vissza, India és Kína is szeretné magáénak tudni. Mivel mindkét ország területén őshonos növényről van szó, elég nehéz igazságot tenni.

A tea holland közvetítéssel került Európába. A brit sajtó 1658-ban tett róla először említést, „kínai italként” reklámozta. II. Károly király felesége, Bragança Katalin rendkívül szerette a teát, neki köszönhető hogy a nemesek között hamar elterjedt a teázás szokása.

Az európai kertészek szerettek volna beszerezni néhány cserjét, de Kína úgy őrizte a növényeket, mint manapság az okostelefonok fejlesztési eredményeit, így maradt a behozatal.

A Brit Kelet-indiai Társaság a 17. században már szállította a teát, de nem Indiából, hanem kizárólag Kínából. Robert Bruce skót kereskedő és felfedező volt az első, aki indiai utazása során rájött, Indiában is nőnek a teacserjék, mégpedig sokkal nagyobb levelekkel, jobb minőséggel, magasabb koffeintartalommal. Az assami területen élő törzsekkel sikerült megegyeznie, mintákat vitt magával Angliába és megkezdődött az indiai tea diadalútja.

Igaz, nem rögtön, mert a britek nem látták bizonyítottnak, hogy igazi teáról van szó és inkább elkezdtek szerencsétlenkedni kínai cserjék betelepítésével. A kísérletezgetésnek nem lett jó vége, de az eltelt időt kihasználta a már említett skót üzletember testvére és saját ültetvényt hozott létre Assam területén, csakis saját, assami növényekkel.

Az első, 1839-es szállítmány aukció keretében került értékesítésre Londonban és az assam teának hamar sikere lett. Miután az angolok belátták, hogy ez a tea sokkal jobb minőségű, ráadásul még „otthon”, maguknak is megtermelhetik, dobták a kínait és elkezdtek rajongani az indiaiért.

Sorra alakultak a tea termesztésére és kereskedelmére szakosodott társaságok, a tea pedig az angolok nemzeti itala lett. India a világ legnagyobb teatermelőjévé vált, olyan híres területekkel, fajtákkal, mint Assam, és Darjeeling vagy a nálunk kevéssé ismert Nilgiri. A Darjeeling körzetből származó fajtákat a teák pezsgőjének is nevezik, mert a termőterület, csapadék és fényviszonyok kombinációja olyan kiváló minőségű teát eredményez, amit sehol máshol nem lehet leutánozni. Például az innen származó teák rendelkeznek a legmagasabb antioxidáns tartalommal.

India ma a második helyen áll (Kína mögött) a termesztés tekintetében. saját, belső fogyasztása is óriási, a tea 70 százaléka belföldön elfogy. Az angolok folyamatosan a világ legnagyobb teafogyasztói között vannak, évente 2 kg tealevél főzetét szürcsölgetik el. (A magyarok a 30. helyen állnak, kevesebb, mint 30 dekával)

Teaültetvény Indiában (Fotó: Pixabay)