Mind a munkáltatók, mind a munkások és munkanélküliek egyeznek abban, hogy Szerbiában létezik hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén – erre a megállapításra jutott a Német Együttműködési Szervezet (GIZ) által végzett kutatás. A munkások 92 százalékéka, s a munkanélküliek 95 százaléka vélekedik úgy, hogy Szerbiában kifejezett a politikai pártok által megvalósuló hátrányos megkülönböztetés. Ők úgy vélekednek, hogy hatalmas előnnyel indul egy-egy munkahely megszerzéséért az, akinek párttagkönyv lapul a zsebében. Ugyanakkor a diszkrimináció a cigányságot sújtja a leginkább, írja a Vajdasági Rádió és Televízió magyar nyelvű honlapja.
A kérdőíves kutatásba 1100 embert vontak be, az eredményekről pedig Petar Antić, a GIZ képviselője számolt be az újságíróknak. A felmérés szerint a munkaerőpiaci diszkrimináció leginkább a hátrányos helyzetű embereket, a mozgáskorlátozottakat és a cigányságot érinti.
A diszkrimináció mozgatói pedig leginkább a politikai pártok, esetenként a szakszervezetek. Nincsenek könnyű helyzetben az idősebb munkások sem, s diszkrimináció fenyegeti a kisgyermekes anyákat is.
Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos megjegyezte, hogy a kutatás visszaigazolta azt, amiről tisztségéből kifolyólag is ismeretei vannak, jelesül, hogy a hátrányos megkülönböztetés a nemek közt is létezik, a családi státusz is befolyásolja, illetve a politikai pártokhoz fűződő kapcsolatok alapján történik. Janković elmondta azt is, hogy az etnikai diszkrimináció leginkább a romákat sújtja. Emiatt van az, hogy a cigány családok 90 százalékában munkanélkülieket találunk.
A GIZ által végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a munkások 92 százaléka, s a munkanélküliek 95 százaléka vélekedik úgy, hogy Szerbiában kifejezett a politikai pártok által közvetített diszkrimináció. Ők úgy vélekednek, hogy hatalmas előnnyel indul egy-egy munkahely megszerzéséért az, akinek párttagkönyv lapul a zsebében.
