Vesna Pešić szerb szociológus azt állítja, ma rosszabb a helyzet, mint Milošević idejében volt. Úgy véli, ebben az országban nem gondolkodhat szabadon, mert az egypártrendszer nem engedi senkinek, kivéve azoknak, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint a párt – állítja a Danas napilapnak adott interjúban.
– Ez a társadalom nagy hanyatláson esett át és mindaz, amit tőlem szeretne megtudni, azt ön is jól tudja – válaszolta a szociológus arra a kérdésre, milyen a társadalom mai helyzete, amelyben a szabad véleményformálás joga csak egyetlen rétegnek engedélyezett.
– Az, ami velem és a twittemmel történik az valami hihetetlen dolog. Minden televízióban kampányszerűen leközölték, véleményezték, elítélték vagy éppen támogatták. Amikor pert indítottak ellenem, mert Nebojša Stefanovićot lehülyéztem, arról bezzeg senki sem tudott. Ön azt kérdi tőlem, van-e valami közös a két ügyben, jobban érzem magam, vagy rosszabbul, hasonlítsam össze… az, amit össze lehet hasonlítani az a besúgás. Tény, hogy bizonyos emberek figyelnek és követnek, ez nem paranoia, hanem a társadalom mai állapota – mondja a szociológus.
Emlékeztetőül: Vesna Pešić néhány napja a Twitter-profilján egy rövidebb szöveget tett közzé, amit gyorsan törölt, de már késő volt, hogy az elítélő vagy éppen támogató kommenttáráradatot megfékezze.
Vesna Pešić: Nem tudom magam megvédeni az értelmetlen vádakkal szemben, inkább akasszanak fel!
Az, akit több alkalommal támadtak és perelték már az éles nyelve miatt, az a mai „állását a dolgoknak” nem túl optimistán látja és kiemeli, hogy a helyzet ma rosszabb, mint mikor Milošević volt hatalmon, hiszen ő sohasem támadta a gondolatai miatt.
– Ez most rosszabb, mint Milošević idejében. Ez most uralkodhat az élete végéig és mi nem tudhatjuk, mi vár ránk. Miloševićet letaszítottuk a hatalomról, de higgyék el, ő sohasem csinált abból problémát, hogy én hogyan vélekedek. Nekem vannak elveim és senki előtt sem magyarázkodom miattuk. És nem arra gondoltam, hogy le kell lőni az államfőt, hanem arra, hogy olyannyira mélyre süllyedtünk, hogy egymást lelövöldözhetjük. De az az ember, aki beképzeli magának és azt nyüszíti »Sajnáljatok!« mindenben a lincsre való felhívást véli felfedezni. Ez a klasszikus példája olyan helyzetek kreálásának, ahol szenvedőalanyként szerepelhet – nyilatkozta többek között Vesna Pešić a Danas napilapnak.
A teljes írást (Vesna Pešić szerb nyelvű bejegyzéssel együtt) itt találják.
„Szerbiában veszélyeztetett a demokrácia és a sajtószabadság”
Tanja Fajon, az Európai Parlament képviselője, az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási tárgyalásokat felügyelő parlamenti küldöttség vezetője már többször aggodalmát fejezte ki a Szerbiában uralkodó állapotok miatt. Legutóbb a NIN hetilap legújabb számában megjelent szerzői szövegében szólt Szerbiáról, amikor úgy fogalmazott: Szerbia pillanatnyilag nehéz helyzetben van az általános választások miatt, és egyfajta politikai válságban, írja az N1.
Az EP-képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a parlamenti küszöb öt százalékról három százalékra tervezett lecsökkentéséről egy széleskörű politikai konszenzus és közvita nélkül döntöttek. Mindemellett az EU legfőképp a szerbiai sajtó helyzete miatt aggódik, ugyanis az állami lefedettségű tévécsatornák nem egyenlően bánnak az összes politikai párttal, „ami megengedhetetlen”, írja Fajon.
– Ebben az országban pedig a gyűlöletbeszéd, hazugságok, manipuláció, megfélemlítés, még a vezető, befolyásos politikusok részéről is nő a médiumokban és a közvéleményben, ez pedig nem az, amit az EU látni szeretne – véli Fajon, aki felszólította a vezető politikai pártokat, hogy tartaniuk kell magukat a szabad és tisztességes idei választások megtartása érdekében született megállapodásokhoz, valamint abbéli reményét fejezte ki, hogy a hatalom eleget tesz annak a megállapodásnak, amely szerint a választási kampány alatt kiegyensúlyozottabbá válik a tájékoztatás.
A képviselő sajnálja, hogy újabb ellenzéki pártok bejelentették a választások bojkottját.
Szerbia fontos a Nyugat-Balkán és a régió EU-s csatlakozásra váró országai közül a legfelkészültebbnek tartja.
– Az a vágyam, hogy Szerbia ebben a pillanatban kézzel fogható eredményeket mutasson fel, amivel közelebb kerülhet az EU-hoz, továbbá hogy minél előbb tagja legyen az EU családjának, ezt pedig akkor sikerül elérnie, ha tovább folytatja a pozitív reformok végrehajtását – állapította meg Fajon.
Az eredeti hírt itt találják.
Vasárnapi munka(szünet)
A társadalom egészét nézve fontosabb-e az, hogy a kereskedőknek a vasárnap munkaszüneti nap legyen és hogy azt a napot a családjaikkal tudják tölteni vagy esetleg az bír nagyobb jelentőséggel, hogy a fogyasztók bármikor el tudjanak menni a boltba és megvegyék azt, amire épp szükségük van? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Danas napilap szerkesztőségi kommentárjában, amelyben azt írják, hogy első látásra mindenképp azt mondhatnánk, hogy a kereskedelmi dolgozóknak több időt kellene tölteniük a családjaikkal, a munkakörülményeik, az életük fontosabb a profitnál.
De ha jobban megnézzük, ez nem ilyen egyszerű, vélik a Danasnál.
– Ugyanazok a dolgozók fogyasztók is egyben és amikor nem dolgoznak vasárnaponként, akkor mindenki máshoz hasonlóan, bevásárlással töltik a szabad idejüket. Ez főleg a nagy bevásárlóközpontokban végzett bevásárlásra igaz, amire munkanapokon egyszerűen nem jut idő. Ami ennél is fontosabb: abban az esetben, ha megtiltják a vasárnapi munkát, a munkavállalóknak kevesebb munkaórájuk lesz, így elkerülhetetlen, hogy csökkenjen a fizetésük vagy a munkaadók megválnak a foglalkoztatottak egy részétől – írják, arra emlékeztetve, hogy a kereskedelmi dolgozók átlagban 46 500 dináros fizetésből élnek, ami a hivatalos átlagfizetéstől annak egy ötödével alacsonyabb bért jelent. A piaci szabályok viszont ilyenek, a munkaadó nem fog annál többet fizetni a dolgozónak, mint amennyit muszáj, teszik hozzá.
– Érdekes, hogy számos nyugat-európai országban létezik vasárnapi munkatilalom, de jelentős számú kivétel mellett, főleg a turisták látogatta városokban, míg a kelet-európai országokban sokkal liberálisabbak a körülmények. És van, ahol megpróbálkoztak vele, de nem vált be a tiltás, például Magyarországon és Horvátországban – állapítják meg a lapnál.
A teljes szöveget ide kattintva olvashatják el.
