A címből nyilván gyanítják: van! És egy olyan életvidám, jó természetű, nem mindennapi öregúrról van szó, akiről mi magyarok nem is tudunk. Pedig közülünk való és büszkék lehetünk – lehetnénk – rá.
Benjamin Ferencz néhány héten belül tölti be századik életévét. Ez már önmagában is nagy eredmény, de ő sokkal többet tud felmutatni, ami miatt különösen érdekes a mai napon.
A holokauszt nemzetközi emléknapja azért került január 27-re, mert a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau ekkor szabadult fel. Nos, Ben Ferencz ott volt a táborok felszabadításánál, látta a borzalmakat, majd fiatal jogászként a nürnbergi perekben a vádat képviselte.
Benjamin Ferencz Erdélyben született 1920-ban. A család nem sokkal később Amerikába költözött, New Yorkban telepedtek le. A főiskola után Ben Ferencz ösztöndíjjal a Harvardon tanult tovább, jogászként a háborús bűnöket tanulmányozta. A hadsereghez csatlakozva az európai hadszíntérre került, elsődleges feladata az volt, hogy a nácik által elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban bizonyítékokat gyűjtsön. A koncentrációs táborok felszabadításában részt véve szembesült a borzalmakkal és tanúja volt annak, milyen elképzelhetetlen tettekre képes ember ember ellen és a politikai agymosás milyen mélységekbe taszíthat társadalmakat. Hitler főhadiszállásán is járt, de a bizonyítékok közül sajnos sok megsemmisült a Sasfészekben, mire ő a helyszínre érkezett.
A háború után megfogadta, soha többé nem tér vissza Németországba.
A sors azonban más utat szánt neki. Az amerikai kormány felkérte, hogy dolgozzon a nürnbergi perek előkészítésén és segítsen a felelősségre vonási eljárásokban. Nem sokkal később pedig már ügyészként találta magát az egyik legnagyobb perben, ahol kezdőként sikerült helyt állnia és börtönbe juttatnia náci tömeggyilkosokat (Einzatsgruppe per).
Miután az ötvenes években visszatért Amerikába, ügyvédként dolgozott, majd elkezdte kidolgozni egy nemzetközi bíróság alapjait. Ebből jött létre a Nemzetközi Büntetőbíróság, amely háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozik.
Ben Ferencz ma is aktív, a Twitteren is gyakran megszólal és figyelemmel kíséri a világ történéseit. Rendre felkeresik a média legrangosabb képviselői, hogy kikérjék véleményét, a Wall Street Journal, a Guardian, CBS, a New York Times és a Washington Post csak néhány azok közül akik nemrégiben írtak róla.
Ferencz úr nemrég fogadta a Szabad Magyar Szó munkatársát is, amelynek eredményét – egy egyórás videóinterjút – a századik születésnapja előtt fogunk közzétenni.
Nekünk, magyaroknak ezen a 75. évfordulón az a dolgunk, hogy ilyen emberekre figyeljünk jobban és ahelyett, hogy szoborállításokkal, hamis ideológiával még mindig másokra hárítjuk a felelősséget, felvállaljuk végre a múltunkat és szembenézzünk tetteinkkel.
Ben Ferencz floridai otthonában, a legfontosabb dokumentumokkal: Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, az ENSZ alapokmányával és az amerikai alkotmánnyal (Fotó: Purger Tibor, SZMSZ)
