A Pristina és Belgrád közötti kapcsolat rendezéséről, a koszovói kormány mihamarabbi megalakulásáról, valamint az uniós vízumliberalizáció késlekedéséről tárgyalt Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Pristinában, tudatja az MTI.
Az uniós diplomácia vezetője találkozott Hashim Thaçi államfővel, akivel közös sajtótájékoztatón ismertette tárgyalásaik témáját. Elhangzott, hogy az Európai Unió továbbra is szeretne közvetítő szerepet betölteni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédben, de nem ellenzik azt sem, hogy az Egyesült Államok is segíteni próbáljon a mihamarabbi megoldás megtalálásában. „Nem fogunk egymással versengeni, nem fogjuk egymást akadályozni” – hangsúlyozta Josep Borrell.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió öt tagországa nem ismerte még el a Szerbiától elszakadt Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségét, de nem az ő dolga, hogy meggyőzze ezeket az államokat. Hozzátette, hogy véleménye szerint az Európai Unió nem teljes a Nyugat-Balkán, így Koszovó nélkül sem.
„A térségbeli stabilitás az érdekünk, nem engedhetünk meg megosztottságot és összeütközéseket a Balkánon” – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy a tavaly októberi választásokat követően most már hamarosan megalakul az új koszovói kormány, Pristina előtt ugyanis számos feladat áll. Kijelentette azt is, nem tudja, mikor törölhetik el az uniós vízumkényszert Koszovóval szemben, hiszen az ország minden feltételt teljesített, a vízumkényszer eltörléséhez azonban uniós egyetértésre van szükség.
Hashim Thaçi államfő biztosította arról az uniós diplomatát, hogy hamarosan feláll az új kormány. Csalódottságának adott ugyanakkor hangot, hogy még mindig fennáll a vízumkényszer, ami – a véleménye szerint – stratégiai hiba Brüsszel részéről. Közölte, bármi is történik, országa stratégiai céljai között az európai uniós és a NATO-csatlakozás is szerepel.
Az Európai Unió Koszovót potenciális tagjelölt államnak tekinti, a tárgyalások azonban nagyon lassan zajlanak, aminek hátterében főként az ország rendezetlen státusza áll. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország és Kína mellett az Európai Unió öt tagállama – Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia – szerint sem független állam Koszovó.
