A Médiatanács panaszügyi bizottsága a csütörtökön este Belgrádban megtartott ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy négy napilap, az Alo, az Informer, a Srpski telegraf és a Kurir megszegte az újságírói kódex előírásait, amikor a tizenkét éves Monika Karimanović elrablásáról és a megtalálásáról tudósított. Az újságok ellen a szülők, valamint a Hálózat a Szerbiai Gyerekekért nevet viselő egyesület nyújtottak be panaszt.
Az említett újságok a kódex több pontját is figyelmen kívül hagyták, amikor készítették a cikkeket, amelyeket később meg is jelentettek a honlapon és nyomtatott formában is. Az Alo, a Kurir, a Srpski telegrad és az Informer megsértették a gyermeknek, valamint a bűntény áldozatának méltóságát, a gyermek személyiségi jogait, az áldozat integritását és személyiségi jogait is, s emellett az újságírói műfajokat is keverték egy cikken belül, így történhetett meg, hogy a hírbe is belekerült egyéni vélemény, a tények közé pedig kommentárokat szúrtak be.
A Médiatanács szerint már az is megengedhetetlen volt, hogy az említett újságokban megalázó képek jelentek meg a megnyírt gyerekről (mint ismeretes, az elkövető a malčai borbély nevet kapta, mivel korábban az elrabolt gyerekeket – mielőtt szexuálisan molesztálta volna őket – egy félreeső helyen megnyírta), azonban az említett napilapok újságíróinak és szerkesztőinek még ez sem volt elég.
„Megpróbálták és sikerrel is jártak, hogy nyilatkozatot gyűjtsenek be attól a kislánytól, akit tizenöt évvel ezelőtt ugyanez az elkövető erőszakolt meg: a kislány akkor, csakúgy, mint most Monika Karimanović, tizenkét éves volt, s azt kérdezték az azóta már felnőtt nőtől, hogyan érzi most magát. Erre soha egyetlen egy lánynak sincs szüksége, s nem is lenne szabad, hogy megtörténjen. A mi feladatunk, hogy megvédjük a gyerekeket” – emelte ki Vida Petrović Škero, nyugalmazott bíró.
Az ülés során az is szóba került, hogy azok a tájékoztatási eszközöknek, amelyek a márciusi szabadulása után interjút készítettek az elkövetővel, miután az elhagyta a börtönt, s közölte, hogy ő ártatlan, és hogy semmi rosszat nem csinált, sokkal erélyesebben kellett volna reagálniuk a kijelentésre.
„Erről nagyon komolyan kellene beszélgetni egyes bírákkal, ugyanis van egy ember, akit felmentettek, és aki ártatlannak érzi magát. Ez nagyjából annak felel meg, hogy én akkor ezt még egyszer elkövetem majd” – mondta Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságíró Egyesület képviselője.
A panaszokra reagálva az egyik napilap úgy reagált, hogy ők mindent azért tettek, jelentettek meg, és írtak naponta az esetről, hogy minél előbb megtalálják az elkövetőt, s a reagálás során kihangsúlyozták, hogy
amennyiben megbüntetik őket, akkor könnyen lehet, hogy legközelebb majd nem segítenek a bűntény felderítésében.
A Médiatanács tagjai úgy vélik, az ilyen és ehhez hasonló írások, amelyek több pontban is megszegték az újságírói kódexet, a jövőben is előfordulnak majd. Ennek pedig az az oka, hogy a kódex megszegői igyekeznek megfelelni az olvasók ízlésének, és nem a szakma szabályait tartják szem előtt.
„Ezeket a lapokat ugyanazok vásárolják és olvassák, akik maguknál szerencsétlenebb embereket keresnek, s ezért nézik a valóságshowkat. Ha ebből az esetből sikerül valamiféle tanulság megállapítani, és erre igenis szükség van, akkor az nem más, mint az, hogy most, amikor a minisztérium végre valahára érdeklődést mutat az ilyen dolgok iránt, akkor komoly beszélgetésekre kell sort keríteni a nemzet médiafogyasztásával kapcsolatban” – nyilatkozta Zorica Višnjić, a Lokal pres képviseletében.
A Médiatanács panaszügyi bizottsága felszólított a tájékoztatási eszközöket, hogy a honlapon található, az újságírói kódex szabályait megszegő cikkeket távolítsák el. Ha ezt meg is teszik, ezeknek az írásoknak akkor is nyoma lesz más formában, másik honlapon, s mindig képesek lesznek kárt okozni. A Médiatanács véleménye szerint a szabálysértők esetében a büntetés morális jellegű, viszont az a kár, amit az elrabolt lánynak okoztak, beláthatatlan következményekkel jár.
