Az amerikai Szenátusban (is) megbukott a tisztesség. Péntek délután háromnegyed 6-kor a minimális jobboldali többség sokadszor és végleg leszavazta, hogy Donald Trump leváltási eljárásának tárgyalása során egyértelműen létező, súlyosan terhelő bizonyítékokat és tanúkat vonultassanak fel. Ezzel már csak formális cselekmények maradtak hátra ahhoz, hogy szerdán felmentsék az elnököt a hatalommal való visszaélés és a kongresszusi vizsgálat obstrukciójának vádjai alól.
A Szenátus 53 republikánus és 47 demokrata (közöttük két, demokratákkal szavazó független) tagból áll. A demokrata párti vádak képviselői többszöri módosítási javaslatokkal próbálták kieszközölni a tanúk kihallgatását és a bizonyítékok bemutatását, amit Trump és korrupt védői, valamint az őt váltig védelmező republikánus szenátorok foggal-körömmel elleneztek. A javaslatok többsége szigorú pártvonalak mentén, 47:53 arányban bukott el, és csak két minimális javaslatnál fordult elő, hogy Mitt Romney és Susan Collins (Utah, ill. Maine állam republikánus szenátorai) a tanúk mellett szavazva 49:51-re módosította az arányt.
A szenátus struccpolitikája nem véletlen: John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek heteken belül könyve jelenik meg Trump malverzációiról, a New York Times által a Fehér Háztól megszerzett kéziratában elmeséli, hogy azon a tavaly májusi megbeszélésen, amelyen az elnök kiadta az utasítást Ukrajna, ill. Volodimir Zelenszkij frissen megválasztott államfő zsarolására, jelen volt néhány leghangosabban pártoskodó jobboldali szenátor (pl. a hihetetlen hangnemben Trump mellett handabandázó dél-karolinai Lindsey Graham, aki 2016-ban még ugyanúgy ágált a milliárdos jelölt ellen), sőt a védőügyvédek csapatának egyik tagja is.
Vagyis azok védik Trumpot, és olyanok fognak szavazni a felmentésére, akik maguk is részt vettek a politikai bűncselekmény elkövetésében.
Az amerikai Szenátusban ezzel megbukott a tisztesség, amire a testület (és az ország) negyed évezreden át olyan büszke volt.
Ez lesz az egyetlen olyan leváltási eljárás az elmúlt 230 év alatt, amelyben a Szenátus egyetlen tanút sem volt hajlandó meghallgatni, és semmilyen dokumentum átadására nem kötelezte a vádlottat.
Richard Nixon 1974-ben legfelső bírósági döntés alapján kénytelen volt kiadni az őt terhelő magnófelvételeket. Bill Clinton 1998-99-es tárgyalásán magát az elnököt kötelezték (videokonferenciás) vallomásra, valamint előhozták Monica Lewinsky kék koktélruháját, amelyen felfedezték az elnök DNS-nyomait. az utóbbi esetben ráadásul csak személyes bűnről volt szó, nem az állam ellen elkövetett cselekményről, amit az alkotmány a leváltási eljáráshoz megkövetel.
Miért töténik mindez?
Azért, mert féktelenül gyalázkodó, a hihetetlenül megvezetett fehér alsó-középosztályt gyűlöletrohamokba szédítő retorikájával Trump képes volt rettegésbe taszítani még azokat a republikánus politikusokat is, akik 2016-os győzelme előtt keményen elutasították őt és az effajta politikát. Mindezek a Trumptól rettegő republikánusok azért hajlandók a tisztességet félredobva az elnök védelmére kelni, mert attól tartanak, hogy saját újraválasztásuk kerül veszélybe, ha nem állnak be bégető birkákként a feltétlen hódolók közé.
Roppant fontos körülmény, hogy a rettegő republikánusok valójában nem kizárólag a szélsőséges választóktól félnek (hiszen azok kisebbségben vannak, mint az 2016-ban is kiderült), hanem a minden piacszabályozást és szociális kiadásokat ellenző milliárdosok által pénzelt szuperalapoktól, amelyeknek az anyagi támogatásától függ egy-egy jobboldali jelölt választási sorsa. Ezeknek a képviselője is jelen volt az említett konspiratív kupaktanácson, sőt máris kiátkozták Romney-t csak amiatt, mert egyetlen tanú meghallgatása mellett merészelt szavazni.
Nem kevesebb forog itt kockán, mint az amerikai demokrácia, sőt az, hogy marad-e a világban olyan erő, amelyik a törvények hatalmát tartja előbbrevalónak a személyi kultusz végletes és végzetes eluralkodásával szemben. Mivel a republikánus politika megbukott a jog és a tisztesség védelmében, a választókon múlik idén novemberben, hogy képesek lesznek-e megvédeni a demokráciát, a tisztességet.
Donald Trump leváltási tárgyalása a Szenátusban. A szónoki emelvénynél az a Kenneth Starr, aki Clinton ügyében az erkölcsi bűnt is leváltásra érdemesnek tartotta, most viszont az állam elleni bűntényt is sikerült ártalmatlannak elmaszatolnia. (Fotó: Szenátusi TV, AP)
